Bemutatták Szendőfi Balázs legújabb filmjét, a Közlegények – A kárókatona-per című alkotást. A film már fel is került a legnagyobb közösségi videómegosztóra, de mint kiderült, nem túl legális módón. A Pecaverzumhoz érkezett jelzések alapján már szóltak is a szabadkai televíziónak, hogy törölje le a filmet. (A cikket december 19-én 17:55-kor frissítettük!)
A sokak által nem annyira közkedvelt nagy kárókatonáról, gyérítésének jelenlegi helyzetéről, létjogosultságáról, jövőbeli lehetőségeiről készített filmet Szendőfi Balázs.
Az alkotás premierjére november 28-án, vasárnap a rákosligeti Csekovszky Árpád Művelődési Házban került sor.
„A farkas, a hód és a kárókatona bár őshonosak, ökoszisztémánk részei, mégis úgynevezett konfliktusfajok. Visszatelepedésük és térhódításuk különféle gazdasági érdekeket sért. A kárókatona a halgazdálkodóknak okoz nem kevés fejtörést. Országos egyedszámát és halfogyasztásának napi mennyiségét a horgászok és a halgazdálkodók egymásra licitálva túlozzák el egyre jobban, miközben a hivatásos természetvédelem hallgat” – olvasható a film ajánlójában.
Mi az igazság? Okoz-e a kárókatona a gazdasági haszoncsökkentésen kívül ökológiai problémát is? Eredményes-e az országos gyérítés? Mi várható országos és európai szinten a kárókatona és az ember konfliktusában? Szendőfi Balázs alkotása ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A filmrendező pár napja a szabadkai Pannon RTV-nek adott interjút, majd azt követően a filmet is levetítették, amely fel is került az internetre ezen a linken, de már elérhetetlen.
Frissítés december 19., 17:55:
A Pecaverzumhoz vasárnap délután érkezett jelzések szerint azonban erre a televíziónak nem lett volna joga. Úgy tudjuk, már jelezték is feléjük, hogy töröljék le a filmet a Youtube-ról. Így mi sem ágyazzuk be ide a filmet, pontosabban a délutáni jelzést követően kivettük azt a cikkből. (Amúgy, amíg nem törlik le, egy egyszerű kereséssel könnyedén megtalálható.)
De, hogy ne maradjuk videó nélkül, itt az előzetes:
A Pecaverzum – több más témával együtt – a kárókatonák gyérítésével kapcsolatban is már több hete küldött sajtómegkeresést a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), de válasz eddig nem érkezett.
A nyilvánosan elérhető adatokból azt lehet tudni, hogy az idei évben a Mohosz 15 millió forintos keretösszeggel írt ki pályázatot kárókatonák gyérítésére. A pénzre horgászegyesületek pályázhattak.
A kormoránról Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője korábban az euronews.com-nak azt mondta, tönkreteszi azt az ökoszisztémát, aminek a jó része védett.
„Nem válogat, minden hengeres testű halat megeszik, a száján befér bármi, a nyolcvan dekás ponty vagy a kilós csuka, a félméteres angolna. A Balatonon a süllőt szemenként szedi le az akadóról, a nyomorult süllő nincs ahhoz hozzászokva, hogy őt két és fél méter mélyen megtalálja bármi egy kő mögé bújva. Na, a kormorán igen” – mutatott rá a madár káros tevékenységére.
Egyetlen ilyen madár egy nap alatt fél és egy kiló közötti halat eszik meg, ez a rendszeresen Magyarországon telelő állománnyal számolva is több ezer tonna halat jelent évente. Ugyan uniós védelmet élvez, de Magyarországon a védett területeken kívül lehet riasztani és gyéríteni is, védett területeken pedig kvóta alapján.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Különleges történetek a Nagy fogások rovatunkban! Videókat néznél? Kattints IDE!
Küldj sztorit Te is!
Egy gombnyomással juttathatsz el nekünk fotót és szöveget! Kattintsd IDE, és már küldheted is a sztoridat!
(fotó: ittlakunk.hu)
