A Duna kis vízszintjének trendszerű szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését Budapesten, a Kvassay-vízlépcsőnél – magyarepitok.hu.
A Csepel-sziget északi részén található hazánk egyik legrégebbi és legkomplexebb vízügyi műtárgya, a Kvassay-vízlépcső.
1911-ben adták át a forgalomnak a hajózó zsilipet, majd utána szivattyútelep és vízerőmű is épült a Ráckevei-Soroksári Dunára (RSD). Összetett feladatai miatt gyakran a Duna urának is nevezik a létesítményt. A Kvassay-zsilip az elsőrendű árvízvédelmi vonalban ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét.
Aszályos időszakokban a műtárgy biztosítja a szabályozott vízszintet az RSD-ben. Amennyiben a nagy Duna vízszintje túl alacsony, tehát a gravitáció hatására nem tud elegendő mennyiség átfolyni, az erőmű szivattyúként is funkcionál: ennek segítségével tudják táplálni az RSD-t. Ez az ág látja el vízzel a Dunavölgy halastavait és öntözőrendszereit.
A műtárgynak kiemelt feladata van a vízminőség szabályozásában is. Ökológiai katasztrófát idézne elő, ha nem jutna elegendő friss víz a Duna mellékágába, mivel a dél-pesti szennyvíztisztító által kezelt víz itt folyik bele a folyóba. Megfelelő hígítás nélkül nagyon megemelkedne a folyóág vizének tápanyag-tartalma, ami jelentős ökológiai károkat okozna.
A Duna biztonságos vízszintszabályozása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) beruházásában a Colas Alterra Zrt. és a Strabag Generálépítő Kft. konzorciuma 2022 januárjában egy óriásprojekt keretében kezdte el a Kvassay-vízlépcső komplex felújítását, melynek keretében
- felújítják az erőmű turbináit és a darupályákat,
- új szivattyútelepet létesítenek szívó- és nyomóoldali műtárgyak és csővezetékrendszer kiépítésével,
- korszerűsítik az erőmű épületének energetikai rendszerét,
- felújítják a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épületet és a komplexum közelében álló szolgálati lakást, valamint a gerendatárolót,
- továbbá modernizálják az uszadékkiemelő rendszert is.
A kivitelezés eddigi szakaszában már elkészült többek között az új szivattyútelep RSD felöli nyomócsővezetéke és a hozzá tartozó torkolati műtárgy. Modernizálták az erőmű épületének energetikai- és villamossági rendszereit, felújították a turbinákat.
Jelenleg a szívó oldalon az akna műtárgyának és az előfenék vasbetonszerkezetének építése zajlik. Ehhez szádlemezek segítségével lehatárolták a folyó medrében a munkaterületet, és kiemelték szivattyúkkal a vizet. A 150 méter hosszú és 7 méter széles járszolgálaton belül építik meg a szívó oldali főműtárgyat
A projekt megvalósításában szerepet vállalt a Horizont Invest Szerkezet Kft. is, a cég szakemberei pedig a MEVA Zsalurendszerek Zrt. zsaluzatainak segítségével több mint hétméteres falmagasságig készítik el a folyómederben a műtárgyat.
A munkaterületen kialakítják az előfenék betonozásához a vasbetonszerkezetet, ezek vezetik majd rá a vizet a négy szivattyúra.
Kecskeméti Gábor, a MEVA értékesítő mérnöke elmondta, júliusban kezdték el a zsaluépítést, majd két ütemben betonozták a műtárgy első elemeit.
A projekt során kihívást jelent, hogy az árvízvédelmi résfal szintjéhez képest 10 méter mélyen is, a folyómedrében kell a munkát elvégezni – mondta el Kecskeméti Gábor. Nehezítette a kivitelezést a nyári óriási hőség is, bár ennek előnyeit igyekeztek kihasználni a betonozásnál, hiszen a kötési idők rövidülhettek.
Az őszi időszakban már az árvíz okoz problémát. Az árhullám miatt el kellett árasztani a munkaterületet. Az ár elvonulása után kármentésre kell készülni és arra, hogy a munka folytatása előtt el kell távolítani a munkaterületről az iszapréteget.
A Duna és a mellékágainak vízszintváltozását folyamatosan nyomon követik, hogy a kivitelezés során maximális biztonságban legyenek a mederben dolgozó szakemberek. A tervek szerint a júliusban elkezdett zsaluzással 2025 januárjában készülhetnek el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: magyarepitok.hu)
