Évekig úgy volt, hogy most már hamarosan eltörlik, de úgy tűnik, ezt hosszabb időre elfelejthetjük. Most vasárnap 2-ről háromra állítjuk előre az órák mutatóit, kezdődik a nyári időszámítás.
Kisebb-nagyobb megszakításokkal és kivételekkel, de az évente két alkalommal esedékes óraátállítás már csaknem egy évszázados örökségünk, amely eredetileg az energiatakarékosságot szolgálta. Benjamin Franklin 1784-ben többek között jelentős mennyiségű gyertyát remélt megspórolni azzal, ha az emberek a „Nap szabályai szerint” élik az életüket – írja a 24.hu.
A modern kori óraátállítást a XX. század elején többen is javasolták, végül az I. világháború hozta meg az áttörést.
A nyersanyaghiány mérséklésére érdekében a hadban álló nagyhatalmak egymás után vezették be a módszert, ami aztán a következő nagy világégés során tért vissza újra, hogy aztán a XX. század második felére szinte általánossá váljon. A cél mindvégig az energiatakarékosság volt, a módszer máig él: március utolsó vasárnapján hajnali kettő órakor eggyel előre tekerjük a mutatót, ezzel kezdődik a nyári időszámítás. Most vasárnap, március 27-én is.
Október utolsó vasárnapján pedig hajnali 3-kor eggyel vissza, amivel visszatérünk a téli, vagy úgy is mondhatjuk, az eredeti időszámításhoz. Egy-egy óra nem tűnik soknak, de ma már megkérdőjelezhetetlen tudományos tények támasztják alá, hogy az óraállítások megterhelik az emberi szervezetet: napokig, de sokan vannak, akik hetekig nyögik az átállás terhét.
Az új évezredben gazdasági haszon immár nem jár a mutatók tologatásával, a 2010-es években például Oroszország, Törökország, Fehéroroszország és Brazília is megszüntette. Érdekességként: az oroszok először a nyári időt tették állandóvá, majd három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt inkább átálltak a télire.
A közvélemény nyomásának és a tudományos érveknek engedve az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni.
Bár az EU tagállamai saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség – a halogatásra nincs egyértelmű magyarázat. A lényeg, hogy a téma legkorábban talán 2024-re kerül újra terítékre. Elég beszédes a cseh kormány tavaly szeptemberi bejelentése, miszerint Csehország öt évig még biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: pixabay.com)
