A Duna rekordalacsony vízállása egy jégkorszaki állat maradványait is felszínre hozta: a szárazra került mederben vadlócsontokra bukkantak. A lelet botanikai kutatás közben került elő, és az előzetes szakmai vélemény szerint vélhetően a jégkorszakban itt élt vadlovak maradványairól van szó.
A szárazra került folyómeder számos különlegességet rejt. Miközben sokan csak néhány fénykép kedvéért keresik fel a területet, mások célirányosan kutatnak, a kutatók pedig a ritka növényfajokat és egyéb természeti érdekességeket is vizsgálják.
A most előkerült csontokat is egy ilyen botanikai kutatás során találták meg – közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DNPI).
Hogyan kerültek a Dunába a csontok?
A jégkorszakban a Kárpát-medencét nem fedte állandó hó és jég. Nem egy kietlen, fagyos sivatag volt, hanem egy fajgazdag, gyepes-cserjés-erdős, mozaikos táj, ahol a lovak is megtalálták életfeltételeiket.
A jégkorszak elmúltával sem pusztultak ki azonnal. Még a bronzkorban is itt éltek. Eltűnésükben jó eséllyel az ember is közrejátszott.
A folyószabályozások előtt a Dunának hatalmas ártere volt, ráadásul a jégkorszakban még a vízhozama is nagyobb volt. Áradások alkalmával magával ragadta az állatok maradványait, majd a szállított kaviccsal és homokkal együtt lerakta azokat.
Az így évezredekig beágyazódott és megőrzött csontokat a jelenkor áramlásai mossák ki.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: DNPI)
