2026. június 23. kedd | Zoltán
Peca+

Kérészvédő fénysorompót alakítanak ki a Megyeri hídon – fotókkal

Kérészvédő fénysorompót alakítanak ki a Megyeri hídon – fotókkal

A március 19-i első szakértői szemlét követően április 15-én, kedden az esti órákban kulcsfontosságú egyeztetést tartottak a Megyeri hídnál a tervezett kérészvédő fénysorompó kialakításáról.

A helyszíni bejárás megszervezéséről a Magyar Közút gondoskodott, míg a szakmai munkában a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói is részt vettek. Az esemény a március 19-i első szakértői szemlét követte, és a megvalósítás előkészítésének újabb fontos állomását jelentette – közölte a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont.

A projekt célja, hogy a dunavirágzás idején a hídnál kialakuló tömeges rovarpusztulást és annak járulékos hatásait megelőzzék. 

A szakemberek egy kifejezetten erre az alkalomra készített mobil kérészvédő fényforrás segítségével jelölték ki a leendő fények helyét. 

A feladatot több tényező is nehezítette: egyrészt ilyen széles folyóág és hosszú hídszakasz esetében eddig nem alkalmaztak fénysorompós védelmet, másrészt a terület a főváros északi, védett vízbázisához tartozik, ezért csak vízi úton lehetett megközelíteni.

A szakértői csoport az Árpád híd közeléből indult hajóval, majd a Megyeri híd alatti és feletti szakaszon is különböző lámpabeállításokat tesztelt. 

A vizsgálatok során hajózási, ökológiai és egyéb szempontokat egyaránt figyelembe vettek, végül megállapodtak a lámpák javasolt számáról és elhelyezéséről.

Az egyeztetésen részt vett Kriska György tudományos tanácsadó és Egri Ádám tudományos főmunkatárs is. A kutatók 2018 óta dolgoznak a kérészvédő fénysorompók fejlesztésén és alkalmazásán, társadalmi munkában segítve a projektek megvalósítását. Tevékenységük nemcsak a korábbi módszerek adaptálására terjed ki, hanem az új kutatási eredmények gyakorlati bevezetésére is.

A Megyeri híd esetében mindkét oldalon terveznek fénysorompót. Erre azért van szükség, mert a közelmúltban azonosították az úgynevezett „rendellenes”, folyásirányú kompenzációs kérészrepüléseket. Ilyenkor akár több milliós dunavirág nőstényrajok is elérhetik a hidat a folyó felsőbb szakaszairól, így a felvízi oldalon is indokolt a védekezés.

A kérészvédelem jelentőségét korábban több ismeretterjesztő és tudományos anyag is bemutatta, ugyanakkor átfogó összefoglaló eddig nem jelent meg a témában. Ezt a hiányt pótolhatja a hamarosan bemutatandó „Ezerarcú víz – Kérészek nyomában” című, 75 perces film, amely a dunavirág rajzásának jelenségét és védelmének lehetőségeit dolgozza fel.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)