Az ország teljes területének közel egyharmada természetközeli állapotban maradt fenn, amely a nemzeti örökség része. Ezen nemzeti kincsnek az élőhely rekonstrukciók, vízháztartás javítás által történő megőrzése a tárca és a tíz nemzeti park igazgatóságainak egyik közös feladata Magyarországon – mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára június 24-én, pénteken Tiszafüreden a tárca közleménye szerint.
Rácz András A Hortobágy és Nagykunság természetvédelmi tájegységek vizes élőhelyeinek természetvédelmi célú helyreállítása című projektátadó rendezvényén kiemelte, hogy a nagy arányuk ellenére a természetközeli területek feldarabolódtak, mozaikos állapotúak, emiatt folyamatos beavatkozást igényelnek.
Az élőhelyek megőrzéséért kell az ilyen projekteket megvalósítani, és bemutatni a nagyközönség számára is, mert az a kép, amit mindenki magában őriz hazájáról, csak így védhető meg. Ebben nyújt segítséget a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelynek része a pénteken záruló projektsorozat is – tette hozzá a tárca tájékoztatása szerint.
Az államtitkár beszélt arról, hogy ezt a munkát a nemzeti park igazgatóságok csaknem 1400 elkötelezett munkatársa végzi, és ennek során az uniós források az élőhely rekonstrukciókra, vízháztartás javításra, őrszolgálat fejlesztésre, állattartási infrastruktúra megteremtésére fordíthatók.
2010 óta a tíz nemzeti park igazgatóság 85 milliárd forint értékű forrást használt fel természetvédelmi fejlesztésekre, amelyből 336 beruházást valósítottak meg az ország teljes területén, ennek köszönhetően 300 ezer hektáron javulhatott a természeti környezet állapota – írják a közleményben.
Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy ezen természetvédelmi beruházások között a pénteken átadott projekt gazdája, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a 2013 óta tartó projektmegvalósítási időszakban 9 kiemelt fejlesztést végzett el mintegy 5500 hektár kiterjedésben, 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával.
Az államtitkár kitért a több ezer hektáron elterülő bombázó lőtér megtisztítására is, amelyet így ismét birtokba vehettek a gazdálkodók, a madarászok, vagy a magyar pusztával ismerkedni kívánó Hortobágyra látogató turisták. A lőszermentesítés két projekt során valósulhatott meg a tájrehabilitációnak köszönhetően, így sikerült a puszta eredeti állapotát visszaállítani.
Rácz András hangsúlyozta, a Nagykunság és a Hortobágy kisvizes élőhelyeinek rekonstrukciója napjainkban felértékelődik, hiszen a víz megtartása ezen a területen kiemelten fontos. Az időszakos vízjárásokat mederkotrásokkal, műtárgy építésekkel, nagymértékű beavatkozásokkal tudják visszaállítani, amely biztosítja a jó ökológiai állapotot – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotónk illusztráció, forrása: pixabay.com)
