A klímaváltozás miatt újra kellene gondolni a Paksi Atomerőmű egész telephelyének hűtési lehetőségeit, és olyan műszaki megoldásokat kellene keresni, amelyek nem igényelnék a Dunát „hőnyelőként” – mondta az MTI megkeresésére telefonon Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.
Az MTI azért kereste meg a szakembert, mert Magyar Péter miniszterelnök csütörtök délután bejelentette: a paksi atomerőmű több mint négy évtizedes történetében először, várhatóan 24–72 órán belül teljesen leáll a termelés a Duna rekordalacsony vízállása miatt.
Aszódi Attila ismertette, hogy hűtőtornyos hűtéssel a létesítmény nem a Dunába, hanem a levegőbe vezethetné el a hőt, és ebben az esetben a jelenlegi másodpercenkénti mintegy 100 köbméter vízigény helyett csak 3–4 köbméterre lenne szükség.
Hozzátette, hogy a hűtés kérdése mellett azokat a szimulációs klímamodelleket is felül kellene vizsgálni, amelyeken az elmúlt évek elemzései alapultak.
Mint mondta, a jelenlegi állapot és az egy hónappal ezelőtti hőhullám is „olyan valóságot” mutatott, amely ezekből a modellekből nem feltétlenül következett. Emiatt szerinte azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy ezek a rendszerek miért nem jelezték előre a most tapasztalható szélsőséges állapotokat.
Aszódi Attila – aki 2017-től 2019-ig az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt – elmondta, hogy az ország stabil energiaellátása szempontjából rendkívül fontos lesz a modellek hibáinak feltárása és olyan műszaki megoldások kialakítása, amelyek hasonló helyzetekben is megfelelő hűtést biztosítanak.
Kiemelte, hogy az atomerőműre óriási szükség van a villamosenergia-rendszerben, az esti időszakok pedig kifejezetten összetettek lehetnek a következő időszakban.
Az egyetemi tanár kifejtette, hogy az atomerőmű normál működéséhez hűtővízre van szükség, amelyet fixen telepített szivattyúk vesznek ki a Dunából egy csatornán keresztül. A száraz időjárás miatt azonban a folyó vízszintje olyan alacsony lett, hogy ezek a szivattyúk nem tudják ellátni a feladatukat.
Közölte, hogy bár a Duna vízállása eltért az előrejelzésektől, a folyó vízgyűjtő területein nem hullott számottevő csapadék, és nem is lehet jelentős vízutánpótlásra számítani, ezért várhatóan 1–3 napon belül valóban le kell állítani az összes turbinát.
Hozzátette, hogy a blokkok leállított állapotában a szükséges hűtés biztosítható, mert a biztonsági rendszer szivattyúi mélyebbre vannak telepítve.
Aszódi Attila megjegyezte, hogy ha a rendkívül száraz, alacsony vízállással jellemzett időszak sokáig, akár szeptemberig is elhúzódik, elképzelhető, hogy ezek a szivattyúk sem tudnak működni. Erre az esetre azonban rendelkezésre állnak tartalék megoldások, például generátorral működő mobilszivattyúk, amelyek a víz felszínén úszva követik a vízszint változását.
A szakértő kitért arra is, hogy ha a Duna vízállása visszatér az erőmű normál működéséhez szükséges szintre, akkor is hosszabb, akár egyhetes folyamat lehet az újraindítás. Ez attól függ, hogy meddig tartott a rendkívüli állapot, és milyen körülmények alakulnak közben.
Elmondta, hogy az újraindításnál fontos szempont lesz a villamosenergia-rendszer és az ellátás helyzete is. Jelentős hálózati zavar esetén a visszaindítás bonyolultabbá válhat, míg stabil rendszer mellett könnyebb lehet a blokkok újbóli üzembe helyezése.
Aszódi Attila arról is beszélt, hogy az atomerőmű leállása komoly energiaellátási kockázatot jelent, mivel a paksi létesítmény az ország villamosenergia-ellátásának jelentős részét biztosítja.
A kiesés a műszaki mellett jelentős anyagi problémát is okoz, mert a drágább energiaforrások belépése miatt – leegyszerűsítve – „az ország villanyszámlája” is emelkedik.
Hozzátette, hogy ez a lakosság számára közvetlen áremelkedést nem jelent, mivel rögzített áron kapja a villamos energiát, ugyanakkor a többletköltség a kompenzációs kasszát terheli, így gazdasági szempontból is összetett időszak következik.
Teljesen leállítják a Paksi Atomerőművet. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MVM Zrt.)
