Ma már szinte lehetetlen megúszni a mikroműanyagokkal való találkozást, a PET-palackok használatának visszaszorítása azonban megoldást jelenthet erre. Ugyanakkor a környezetet pusztító műanyagok nem csak emiatt veszélyesek.
Kutatások szerint a műanyag palackok a napsütés, vagyis az UV-sugárzás hatására még nagyobb egészségi kockázatot hordozhatnak – írja az élelmiszer-biztonsági kérdésekkel foglalkozó Food Safety News alapján az Index.
A leggyakrabban használt műanyag palackok polietilén-tereftalátból, azaz PET-ből készülnek, ezt a termékeken egy nyilakkal körülvett, 1-es számmal ellátott bélyegzővel jelzik. Ezt a műanyagot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői biztonságosnak minősítették a folyadékbevitel használatára.
Míg a gyártási folyamatból származó bizonyos vegyianyag-maradványok minden műanyag edényt szennyeznek, és a benne lévő ételbe vagy italba kerülhetnek, a PET műanyag vizespalackokban a WHO szerint kevés ilyen anyagmaradvány található, így viszonylag biztonságosak, ha a palackot rendeltetésszerűen használják.
A Food Safety News cikke szerint ugyanakkor a legtöbb ember éppen ezzel nincs tisztában, és azt sem tudhatja, milyen környezeti körülmények között készült a műanyag palackja. Valójában ezeket nem arra tervezték, hogy napfénynek tegyék ki, és mivel a PET-palackok nem bírják a hőt, kifőzéssel sem fertőtleníthetőek.
A napfény UV-sugárzása képes felbontani a műanyagok, köztük a PET kémiai kötéseit, és ez a műanyag gyors bomlását okozza. Egy tanulmány szerint a PET érzékeny az UV-fényre, különösen magas hőmérsékleten és magas páratartalom mellett. Vagyis amikor az emberek például az autójukban vagy a strandon maguk mellett tartják a vizes palackot.
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az ultraibolya sugárzás károsította a PET-anyagot. Az UV-sugárzásnak való kitettséget, akár a külső tárolásból, akár a kiskereskedelmi üzletekben a fluoreszkáló világításból adódóan, a PET minőségromlásának egyik tényezőjeként kell figyelembe venni. Más szóval, a napfény és a hő lebontja a műanyagot, és egy sor vegyi anyag keletkezik – idézi a cikk Frank Schloss, a Plastic Technologies szakértőjének korábbi írását a plasticstoday.com-ról.
A PET-csomagolások fejlesztésére szakosodott Plastic Technologies által végzett kutatás megállapította, hogy a palackok újrahasznosítás előtti ultraibolya sugárzásnak való kitettsége komoly hatással van a következő generációs, újrahasznosított (rPET) palackok fizikai tulajdonságaira és vizuális jellemzőire.
Az antimon nevű, rákkeltő nehézfém ugyancsak a szervezetbe kerülhet a megváltozott kémiai szerkezetű palackokból.
Az Ecology Center 2022-es jelentésében a következőket írja: „Partnereink a Defend Our Healthnél húsz népszerű, műanyag palackos csomagolású italt teszteltek, és minden palackban antimont, rákkeltő műanyag vegyi anyagot találtak. A vizsgált italok 40 százaléka magasabb antimonszintet mutatott az ivóvízre vonatkozó közegészségügyi célértéknél.”
Az antimon, amely mérgező a májra és a szívre, a PET műanyag előállítása során a végső reakció felgyorsítására szolgál.
A műanyag azonban túlságosan nagy piaci tényező ahhoz, hogy a folyamatok megváltozzanak – hívja fel a figyelmet a Food Safety News cikke. 2021-ben 390 millió tonna műanyagot állítottak elő, és ez a mennyiség minden kimutatott egészségügyi veszély ellenére dinamikusan emelkedik. Egyes szakértők szerint a problémára a műanyag újrahasznosítása sem elég hatékony megoldás. Alternatív, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból az alumíniumdobozok lehetnek az egyetlen olyan helyettesítő eszközök, amelyek megtörhetik a műanyag károkozását.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com)
