Az élőképes szonárok alapjaiban változtatják meg a pergetőhorgászatot: a korszerű eszközökkel már valós időben követhető a halak mozgása. Sokan úgy vélik, ezzel éppen a horgászat egyik legfontosabb élménye, a kiszámíthatatlanság vész el. Bosánszky Péter, a magyar csónakos pergetőválogatott szövetségi kapitánya szerint van igazság a kritikákban, de a fejlődést nem lehet megállítani.
Már nemcsak azt láthatják a horgászok, hol tartózkodnak a ragadozóhalak, hanem azt is, hogyan mozognak a víz alatt. Az élőképes szonárok, köztük a Garmin LiveScope rendszere alapvetően változtatják meg a pergetőhorgászatot, a technológia terjedése azonban egyre komolyabb vitákat vált ki.
Erről beszélt Bosánszky Péter, a magyar csónakos pergetőválogatott szövetségi kapitánya a Mohosz videójában, amelyet a Tisza-tavi világbajnokság október 15-i rajtjához időzítve tettek közzé.
„A fejlődésnek nem lehet az útjában állni, ez mindig heves vitákat fog kiváltani” – fogalmazott a szakember.
Bosánszky szerint a csónakos pergetés már régóta rendkívül technikai sportág. A versenyzők nemritkán 100–200, sőt akár 300 lóerős külmotorokkal felszerelt hajókból horgásznak, ám a nagyobb teljesítmény nem feltétlenül jelent nagyobb eredményességet.
Erre a Deák Ferenc–Hipszki Róbert páros 2023-as világbajnoki győzelmét hozta fel példaként: a magyar horgászok a kapitány elmondása szerint a mezőny legkisebb motorteljesítményű csónakjával szerezték meg az aranyérmet Lettországban.
Elveszik a horgászat misztikuma?
A hajók teljesítményénél is nagyobb változást hozott az élőképes szonárok elterjedése. A hagyományos halradarokhoz képest ezekkel az eszközökkel valós időben figyelhető meg a halak mozgása, így a horgász akár a kiválasztott ragadozó viselkedését is követheti.
Az új technológiát ugyanakkor sokan bírálják, mert szerintük éppen a halfogás egyik legfontosabb elemét, az ismeretlen felderítését szorítja háttérbe.
„Nagyon sokak szerint ez már nem is a klasszikus horgászatról szól, hiszen annak a misztikuma, annak a kiismerhetetlensége így némileg elveszik, hiszen belátunk a víz alá, látjuk a halak mozgását is, nem csak a kontúrjait” – mondta Bosánszky.
A szövetségi kapitány nem vitatta, hogy ebben az álláspontban van igazság. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az élőképes szonárral történő horgászat is komoly tudást, felkészülést és rengeteg gyakorlást igényel.
Az északír világbajnokságon már megmutatkozott a különbség
A magyar válogatott a 2024-es, észak-írországi világbajnokságon szembesült igazán azzal, mekkora előnyt jelenthet a technológia megfelelő alkalmazása.
A Mohosz akkori beszámolója szerint az első versenynapon a kizárólag élőképes szonárral horgászó litván válogatott 382 081 pontot szerzett, miközben a magyarok, akik elsősorban a hínáros területeken keresték a ragadozókat, 89 326 pontig jutottak.
A magyar csapat a folytatásban maga is megpróbált átállni az élőképes szonárra építő horgászatra. A szövetség értékelésében azonban hangsúlyozta, hogy a módszert nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani.
A litván válogatott végül megnyerte a világbajnokságot, míg Magyarország a nyolcadik helyen zárt.
A korszerű technika jelentősége különösen a világbajnokságokon nagy, ahol a különböző országokból érkező versenyzőknek rövid idő alatt kell megismerniük egy hatalmas, gyakran teljesen idegen vízterületet.
Bosánszky szerint ezek nélkül az eszközök nélkül a külföldi csapatoknak rendkívül nehéz dolguk lenne a helyismerettel rendelkező hazai versenyzőkkel szemben.
Attól, hogy látják a halat, még nem biztos, hogy meg is fogják
A Mohosz a videóhoz fűzött bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a képernyőn megjelenő képet értelmezni kell. Egy tapasztalatlan horgász számára az élőképes szonár kijelzője éppen olyan nehezen olvasható lehet, mint egy ultrahangfelvétel.
A hal megtalálása ráadásul csak a feladat egyik része. A versenyzőnek pontosan kell dobnia, megfelelően kell vezetnie a műcsalit, és kapásra kell ingerelnie a ragadozót.
A szonár tehát megmutathatja a halat, de a halfogáshoz szükséges döntéseket továbbra is a horgásznak kell meghoznia.
Bosánszky úgy véli, a szabályalkotóknak követniük kell a technológiai fejlődést, hogy az új eszközök hosszú távon is megfelelő keretek között használhatók legyenek.
A kapitány szerint az új módszerek elfogadása időt igényel, de az élőképes szonároknak előbb-utóbb a horgászkultúrába is be kell épülniük.
Hazai világbajnokságon bizonyíthatnak a magyarok
A XVII. csónakos pergető-világbajnokságot október 15–17. között rendezik a Tisza-tavon. A magyar válogatott a második helyről várta az eseményt a csapat-világranglistán, a Deák–Hipszki páros pedig az első helyen állt a párosok között.
Bosánszky nem titkolta, hogy a hazai rendezésű versenyen is érmeket szeretnének szerezni. Mint mondta, a külföldi válogatottak rendkívül felkészülten érkeztek, ezért kemény küzdelemre számít.
A szonár önmagában azonban nem nyer világbajnokságot: a halak megtalálása mellett továbbra is döntő a helyes stratégia, a pontos dobás, a megfelelő műcsali és annak vezetése.
Bosánszky Péter videónyilatkozata
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
Forrás: Mohosz, Mohosz – 2024-es világbajnoki beszámoló.
(nyitókép: Garmin Deutschland GmbH, sajtókép, illusztráció)
