2022. december 8. csütörtök | Mária
Aktuális

42 százalékot emelkedett a pontyszelet ára egy év alatt

42 százalékot emelkedett a pontyszelet ára egy év alatt

A pontyszelet kilónkénti ára elérheti a 4000 forintot, miközben az afrikai harcsa filéje túl is szárnyalhatja ezt az összeget az idei karácsonyi időszakban. A magyar sztárhal, a pontyszelet kilós átlagára 42 százalékkal magasabb idén, mint tavaly ilyenkor. 

Magyarországon november közepén már javában zajlanak az őszi halászatok a tógazdaságokban és ezzel párhuzamosan a természetes vizeink horgászati célú haltelepítései is. A halgazdálkodás bár kis ágazatról van szó, komoly erőforrást jelent a hazai mezőgazdaságnak, és szakértők szerint elismerten a magyar mezőgazdaság meghatározó része, mivel hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, és a fenntartható fejlődéshez – olvasható a Pénzcentrum oldalán. 

Magyarország ráadásul szerencsés helyzetben van, mivel a tógazdasági haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedése, így biztosítani tudja a fogyasztók részére a jó minőségű édesvízi halakat. Karácsonyig pedig már csak egyetlen hónap van hátra, így a gazdasági ágazat szereplői már javában készülnek, hiszen a hazai haltermelés közel 40 százaléka ilyenkor került a fogyasztók asztalára.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben az egy főre jutó halfogyasztás 6,52 kilogramm volt Magyarországon, ami 0,15 kilogrammos növekedést jelent 2020-hoz képest, ugyanakkor az import hal mennyiségének az  aránya a fogyasztáson belül rendkívül magas, 78,6 százalék – nyilatkozta Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) ügyvezető igazgatója. 

A szakember beszélt arról is, hogy a koronavírus után most az aszályos időjárás és a növekvő inputanyagárak viselik meg az ágazatot.

„Soha nem látott mértékben nőtt az üzemanyag, a takarmány és az energia ára az elmúlt évben. A tógazdasági haltermelés szempontjából borzalmas idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb termelni a halat tógazdasági körülmények között” – emelte ki az ügyvezető igazgató, aki beszámolt arról is, hogy az elhúzódó aszályos időjárás a halastavakban is soha nem látott károkat okozott. 

Mint azt kifejtette, „a völgyzárógátas dunántúli halastavaknál azért alakult ki kritikus helyzet, mert nagyobb és biztos hozamú közeli folyóvizek és csatornák hiányában a tavakba a vízutánpótlása ezen az úton nem volt megoldható, kizárólag csak a vízgyűjtő területre hulló csapadék felfogásával tudtak gazdálkodni a haltermelők. Tekintettel, arra, hogy már 2021-ben sem tudták megfogni a vizeket, ezért 2022 őszére kritikussá vált a helyzet.”

Az AKI adatai szerint már tavaly 15 százalékos termelés-visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint 2022-ben akár 30 százalékos is lehet a csökkenés a 2020. évi termelt mennyiséghez képest. 

Mindezek ellenére Sziráki Bence bizakodó maradt az ünnepi időszak tekintetében, mint azt közölte, idén is arra lehet számítani, hogy kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni az üzletekben és a piacokon az ünnepi időszakban is. A kiváló minőségű magyar haltermékek iránt külföldön is nagy a kereslet, de a hazai haltermelők elsősorban az itthoni kiszolgálására törekednek.

Az ügyvezető igazgató az árak várható alakulásáról is beszélt, mint elmondta, karácsonykor a fogyasztók várhatóan

  • 1800-2000 forint/kilós áron juthatnak majd élő pontyhoz,
  • 3500-4000 forint/kilós áron a pontyszelethez, miközben
  • az afrikai harcsafilé ára kilónként 3800 és 4200 forint között fog alakulni.

Sziráki Bence kitért arra is, hogy a magyarországi tógazdasági haltermelés volumene tavaly 21.184 tonna volt, ami 1 százalékkal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. 

A korábbi évekhez hasonlóan, 2021-ben is a haltermelés 82,4 százaléka három régióban koncentrálódott, melyek Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld. 

A szakember elmondta azt is, gazdaságilag legfontosabb halfajunk továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett a 2021-es évben. 

A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25.937 hektár volt 2021-ben, ami sajnos csökkenő tendenciát mutat, hiszen az elmúlt évek csapadékszegény időjárása nem kedvez a haltermelésnek.

Az ügyvezető kitért arra is, hogy bár az össztermelés csökkent, addig a precíziós rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami az előző évhez képest 7 százalékos bővülést jelentett, és ez a tendencia várhatóan 2022-ben is tapasztalható lesz. 

Sziráki Bence tudatta azt is, hogy Magyarországon a második legnagyobb mennyiségben előállított édesvízi halfaj az afrikai harcsa, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) legfrissebb adatai az EU-ban Magyarország a legnagyobb afrikai harcsatermelő ország (2021-ben 5298 tonna).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta közzétett hivatalos statisztikáiban folyamatosan monitorozva van a pontyszelet vagy pontyfilé átlagos fogyasztó ára kilónként. A legutóbbi, októberi adat szerint egy egységnyi, azaz egy kiló pontyszelet vagy pontyfilé átlagára 3.580 forint volt Magyarországon, ami 42 (!) százalékkal magasabb, mint 2021 októberében volt.

Egy év alatt gyakorlatilag 1000 forinttal lett drágább a pontyszelet vagy a filé idehaza. A pontyárdrágulás egyébként ezzel az eredményével gyakorlatilag telibe verte az átlagos, ország élelmiszerár-drágulást, ami 40 százalékos volt a vizsgált időszakban. 

Egy néhány éves felmérés szerint az EU-ban a magyaroknál gyakorlatilag senki nem eszik kevesebb halat, az akkori számok alapján például egyedül a csehek. Pedig válaszaiban Sziráki Bence kiemelte, a halhús fogyasztása több pozitív élettani hatással bír. Mint mondta, a halhús pedig tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. 

Azt pedig a nemzetközi statisztikák is alátámasztják az ügyvezető igazgató szerint, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri beteg. 

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Nagy István FB-oldala)