2022. december 8. csütörtök | Mária
Aktuális

4,5 millió forintos bírságot szabtak ki halgazdálkodási terv megsértéséért

4,5 millió forintos bírságot szabtak ki halgazdálkodási terv megsértéséért

Hazánkban az illegális halászat, horgászat és halkereskedelem hatalmas problémát jelent. Természetes vizeink és halállományuk nemzeti kincs, ezért azok megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata. A feketekereskedelem leginkább a Balatont és a Tiszát érinti. A legnagyobb eddig kiszabott bírság 4,5 millió forint, amit halgazdálkodási terv megsértéséért róttak ki.

Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolása érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, milyen tapasztalataik vannak az elmúlt néhány évről, arról Faragó Zoltán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) halgazdálkodási referens számolt be a HelloVidéknek.

„Különbséget kell tenni a bűncselekmény és a jogszabálysértések között. Előbbi eseteket bűntetőeljárásban, utóbbiakat közigazgatási eljáráshoz közel álló speciális eljárásban vizsgálják és szankcionálják. Tapasztalataink szerint a legtöbbet elkövetett jogszabálysértés az engedély nélküli horgászat, leggyakoribb bűncselekmény pedig az orvhalászat. A horgászattal, halászattal kapcsolatos jogszabálysértések esetén (például engedély nélküli horgászat, tilalmi időszak megszegése) halvédelmi bírság, halgazdálkodási tevékenységgel összefüggő jogszabálysértések esetén (például halgazdálkodási terv be nem tartása, jogosulatlan halgazdálkodás) pedig halgazdálkodási bírság a szankció” – mondta el Faragó Zoltán. 

Arról is beszélt a halgazdálkodási referens, hogy a nagytavaink közül a Balatont a folyók közül pedig a Tiszát érinti kiemelten a horgászfogásból származó nagytestű halak feketekereskedelme. 

„Elmondható, hogy a sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít magának, hiszen manapság a horgásztársadalom jelentős része nem mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a nagyhal fogásának élményét garantálják a horgászok számára. Tekintettel arra, hogy a nagytestű halak horgászati reklámértéket képviselnek, így a magán tavak kétségtelen érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal egyede megtalálható legyen” – magyarázta a feketekereskedelem mozgató rugóit Faragó Zoltán. 

A nagytestű halak felnevelése több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetők, és piaci értékük – egy 25-30 kilós ponty esetében – meghaladhatja a 600 ezer forintot.  

„Talán így érthető is, hogy miért épült feketegazdaság az ilyen nagyhalak természetes vizeinkből való kifogására és értékesítésére magán horgásztavak számára. A Tisza és mellékfolyói az elmúlt évben kiemelt célpontja volt az orvhalászoknak. Továbbá a kifogott zsákmány feketekereskedelme is a Tisza vízrendszerén volt a legaktívabb az elmúlt év tapasztalatai szerint” – árulta el a halgazdálkodási referens.

A kiszabott bírságokról szólva elmondta, leggyakrabban engedély nélküli horgászat miatt kell fizetni a pecásoknak. A bírságtétele az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén 30-50 ezer forint, a területi jegy hiánya esetén 25-50 forint halvédelmi bírság.

Gyakori jogszabálysértések a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv hiányában történő haltelepítések, valamint az idegenhonos halfajok halgazdálkodási vízterületre történő telepítése.

Idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélkül halgazdálkodási vízterületre telepítése esetén a jogszabálysértés jogkövetkezményeként 500 ezertől 5 millió forintig terjedhet.

Faragó Zoltán közlése szerint az eddigi legnagyobb bírság 4,5 millió forint volt, amelyet azért róttak ki, mert „egy ügyfél” a halgazdálkodási tervben szereplő halmennyiség telepítésének kötelezettségét a halgazdálkodási hatóság felszólítására sem tartotta be.

Jelenleg az ÁHSZ mellett az országban több mint 800 fő hivatásos és 1100 társadalmi halőr lát el halőrzési feladatvégzést.

Az ÁHSZ folyamatosan nyomon követi a halak és a haltermékek mozgását a víztől egészen a konyhaasztalig. Tavaly 307 helyszínen – haltermelő létesítményekben, halboltokban, halárusító helyeken és éttermekben – ellenőrizték a szakemberek a hal alapú élelmiszerek származását. Az ellenőrzések 10-15 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot, és csaknem 1 tonna igazolatlan eredetű hal, illetve haltermék megsemmisítését rendelték el.

Próbavásárlással csalták tőrbe az illegális tiszai halkereskedőket. Részletek ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)