Hazánkban az illegális halászat, horgászat és halkereskedelem hatalmas problémát jelent. Természetes vizeink és halállományuk nemzeti kincs, ezért azok megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata. A feketekereskedelem leginkább a Balatont és a Tiszát érinti. A legnagyobb eddig kiszabott bírság 4,5 millió forint, amit halgazdálkodási terv megsértéséért róttak ki.
Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolása érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, milyen tapasztalataik vannak az elmúlt néhány évről, arról Faragó Zoltán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) halgazdálkodási referens számolt be a HelloVidéknek.
„Különbséget kell tenni a bűncselekmény és a jogszabálysértések között. Előbbi eseteket bűntetőeljárásban, utóbbiakat közigazgatási eljáráshoz közel álló speciális eljárásban vizsgálják és szankcionálják. Tapasztalataink szerint a legtöbbet elkövetett jogszabálysértés az engedély nélküli horgászat, leggyakoribb bűncselekmény pedig az orvhalászat. A horgászattal, halászattal kapcsolatos jogszabálysértések esetén (például engedély nélküli horgászat, tilalmi időszak megszegése) halvédelmi bírság, halgazdálkodási tevékenységgel összefüggő jogszabálysértések esetén (például halgazdálkodási terv be nem tartása, jogosulatlan halgazdálkodás) pedig halgazdálkodási bírság a szankció” – mondta el Faragó Zoltán.
Arról is beszélt a halgazdálkodási referens, hogy a nagytavaink közül a Balatont a folyók közül pedig a Tiszát érinti kiemelten a horgászfogásból származó nagytestű halak feketekereskedelme.
„Elmondható, hogy a sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít magának, hiszen manapság a horgásztársadalom jelentős része nem mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a nagyhal fogásának élményét garantálják a horgászok számára. Tekintettel arra, hogy a nagytestű halak horgászati reklámértéket képviselnek, így a magán tavak kétségtelen érdekében áll, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal egyede megtalálható legyen” – magyarázta a feketekereskedelem mozgató rugóit Faragó Zoltán.
A nagytestű halak felnevelése több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetők, és piaci értékük – egy 25-30 kilós ponty esetében – meghaladhatja a 600 ezer forintot.
„Talán így érthető is, hogy miért épült feketegazdaság az ilyen nagyhalak természetes vizeinkből való kifogására és értékesítésére magán horgásztavak számára. A Tisza és mellékfolyói az elmúlt évben kiemelt célpontja volt az orvhalászoknak. Továbbá a kifogott zsákmány feketekereskedelme is a Tisza vízrendszerén volt a legaktívabb az elmúlt év tapasztalatai szerint” – árulta el a halgazdálkodási referens.
A kiszabott bírságokról szólva elmondta, leggyakrabban engedély nélküli horgászat miatt kell fizetni a pecásoknak. A bírságtétele az állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy hiánya esetén 30-50 ezer forint, a területi jegy hiánya esetén 25-50 forint halvédelmi bírság.
Gyakori jogszabálysértések a halgazdálkodási jogosultság és a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv hiányában történő haltelepítések, valamint az idegenhonos halfajok halgazdálkodási vízterületre történő telepítése.
Idegenhonos halfajok halgazdálkodási hatósági engedély nélkül halgazdálkodási vízterületre telepítése esetén a jogszabálysértés jogkövetkezményeként 500 ezertől 5 millió forintig terjedhet.
Faragó Zoltán közlése szerint az eddigi legnagyobb bírság 4,5 millió forint volt, amelyet azért róttak ki, mert „egy ügyfél” a halgazdálkodási tervben szereplő halmennyiség telepítésének kötelezettségét a halgazdálkodási hatóság felszólítására sem tartotta be.
Jelenleg az ÁHSZ mellett az országban több mint 800 fő hivatásos és 1100 társadalmi halőr lát el halőrzési feladatvégzést.
Az ÁHSZ folyamatosan nyomon követi a halak és a haltermékek mozgását a víztől egészen a konyhaasztalig. Tavaly 307 helyszínen – haltermelő létesítményekben, halboltokban, halárusító helyeken és éttermekben – ellenőrizték a szakemberek a hal alapú élelmiszerek származását. Az ellenőrzések 10-15 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot, és csaknem 1 tonna igazolatlan eredetű hal, illetve haltermék megsemmisítését rendelték el.
Próbavásárlással csalták tőrbe az illegális tiszai halkereskedőket. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
