A Tiszanagykörűi szakaszán, a strandtól nem messze fogta a nyitóképünkön látható halat V. J. A pontos azonosítása azonban családban is gondot okozott, így a Magyar Haltani Társaságtól (MHTT) kért segítséget a horgász.
A szakértők a hozzájuk beküldött fénykép alapján megállapították, hogy a hal alsó állkapcsa rövidebb a felsőnél, így a szája félig alsó állású lehet.
„Az úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo)” – vonták le a végső következtetést az MHTT honlapján.
A 10 ezer forint természetvédelmi értékű leánykoncér a Duna vízrendszeréhez tartozó nagyobb folyók paduc- és márnazónájában él, ritka, veszélyeztetett endemizmusunk.
Áramláskedvelő faj, optimális élőhelyét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos és sóderes medrű, üledékmentes szakaszai adják.
Március és május között ívik, a hímek ebben az időszakban jellegzetes, több sorban elhelyezkedő, rózsatövishez hasonló, fehér nászkiütéseket viselnek. Kifejlett példányainak hossza az 50 centimétert is elérheti.
Az országos rekord Cservenák László nevéhez fűződik, aki 2011. július 31-én a Szentendrei Kis-Dunából fogott egy 3,21 kilogrammos, 52 centiméteres példányt.
Hogy miért védett a leánykoncér, annak ellenére, hogy viszonylag sűrűn akadt horogra, arról ITT ÍRTUNK.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
