Egyre többen fognak leánykoncért több hazai folyónkban is, ezért felmerül a kérdés: miért fontos a védettsége? Egy horgász erről érdeklődött a Magyar Haltani Társaságnál (MHTT).
„Miért védett a leánykoncér, hiszen a Dunából már sokszor előkerül, és a Drávában sem ritka? Tudnának erre valamilyen elfogadható magyarázatot adni?” – érdeklődött az MHTT „Mit fogtam?” rovatának beküldött levelében a V. J. monogramú olvasó.
A szakértők kiemelték, hogy nem illetékesek a kérdésben, de megpróbálnak válaszolni rá.
Egyúttal az írásukhoz csatoltak egy fotót a leánykoncérról, illetve a hal hazai elterjedéséről, utóbbi már önmagában sokatmondó.
(Forrás: Harka Á., Sallai Z. Magyarország halfaunája c. könyvének 2. kiadása)
„Kezdjük azzal, hogy ez a faj már legalább kétezer év óta itt él, tehát őshonos nálunk, de egyben bennszülött halunk is, mert a Duna vízrendszerében alakult ki, és ma sem él sehol másutt. Két évtizede még ritkaság volt a Kárpát-medencében, ezért örülünk, hogy a Dunában és a Drávában már gyakrabban találkoznak vele, de az ország keleti felében még ritka. A Tisza vízrendszerének északi részeiről már vannak adataink, de a szomszédos Romániában az elmúlt fél évszázadban mindössze három alkalommal került elő, a Körösökből pedig még nem is jelezték” – érveltek válaszukban a haltani szakemberek.
Hozzátették, a világ leánykoncér-állományának a nagy része nálunk él, tehát a fajt mi tudjuk megóvni az utókor számára.
„Úgy véljük, ezek a tények indokolhatják a faj védettségét” – ezzel pedig nem nagyon lehet vitatkozni.
Amint korábban írtuk, hat horgásznak például ugrott az engedélye a leánykoncér megtartása miatt 2023 októberében.
Az MHTT egy korábbi elemzésében arról is beszámolt, hogy miért fognak egyre nagyobb példányokat a hazai pecások.
Mint a szakértők fogalmaztak, a védettség és talán a klímaváltozás is kedvező lehet a leánykoncér számára, mivel a faj gyakoriságában és az előkerülő példányok méretében is növekedés látszik.
A magyarországi 40 nem fogható halfajt bemutató cikkünkben azt írtuk a 10 ezer forint természetvédelmi értékű leánykoncérról, hogy a Duna vízrendszeréhez tartozó nagyobb folyók paduc- és márnazónájában él, ritka, veszélyeztetett endemizmusunk.
Áramláskedvelő faj, optimális élőhelyét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos és sóderes medrű, üledékmentes szakaszai adják.
Március és május között ívik, a hímek ebben az időszakban jellegzetes, több sorban elhelyezkedő, rózsatövishez hasonló, fehér nászkiütéseket viselnek.
Kifejlett példányainak hossza az 50 centimétert is elérheti.
Az országos rekord Cservenák László nevéhez fűződik, aki 2011. július 31-én a Szentendrei Kis-Dunából fogott egy 3,21 kilogrammos, 52 centiméteres példányt.
Ezt olvastad már?
- Dorozsmás királyhal varázsolta el a horgászt a Mosoni-Dunán
- Elárulta trükkjeit a kapitális leánykoncér eszén is túljáró horgász
- Kiderült, miért fognak a horgászok egyre nagyobb leánykoncérokat
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
