Környezeti DNS-vizsgálatok zajlanak a Duna főága mellett a folyam menti holtágak, holtmedrek és egyéb állóvizek estében is. A témában interjút adott a Pecaverzumnak Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.
Mi mindent lehet megtudni a környezeti DNS-vizsgálatból?
A környezeti DNS-vizsgálat világszinten egyre népszerűbb mintavételi eljárás. Az élőlények tulajdonképpen mindenhol „nyomokat” hagynak maguk után DNS formájában. Ez származhat ürülékből, elhullajtott bőrdarabkákból, vagy halak esetében például nyálkából. A környezeti DNS mintavétel során ezeket a DNS-darabkákat gyűjtjük össze, esetünkben a vízből. A minták laboratóriumi feldolgozása után fény derül, hogy milyen élőlények, esetünkben halak, élnek az adott víztestben. Ezt a legtöbb esetben faji szinten meg tudjuk mondani. A fajok jelenléte mellett a környezeti DNS-mintavétel lehetőséget ad a fajok mennyiségi viszonyainak becsléséhez is.
Mióta létezik ez a vizsgálati módszer?
A környezeti DNS-vizsgálatok már az 1980-as években elkezdődtek külföldön, azonban igazán népszerűvé csak a 21. században kezdtek válni. Jelenleg a környezeti DNS-sel kapcsolatos publikációk száma exponenciálisan növekszik.
Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?
A környezeti DNS-vizsgálat esetünkben vízből történik. Maga a mintavétel nem bonyolult. Egy membránt tartalmazó műanyag kapszulán keresztül szükséges átszűrnünk a vizet (körülbelül 10-30 litert) úgy, hogy az adott víztéren belül minél több élőhelyfoltot mintázzunk. A vízből a DNS-darabkák a szűrés során a membránra tapadnak. Ezután a kapszulát tartósító folyadékkal töltjük meg, és szobahőmérsékleten tároljuk a már sokkal bonyolultabb laboratóriumi feldolgozás időpontjáig.
Az inváziós fajok jelenlétének kimutatásában is nagy szerepe lehet ennek a vizsgálatnak?
Igen. A környezeti DNS módszer nagyon fontos lehet mind az inváziós fajok korai detektálásában, ezáltal pedig a szükséges védekezési stratégiák kidolgozásában, mind pedig a már jelenlévő inváziós fajok állományaiban bekövetkező változások nyomon követésében. Emellett érdemes kiemelni, hogy ez a módszer igen hatékony a ritka, akár veszélyeztetett élőlények kimutatásában is, mely élőlények gyakran igen nehezen detektálhatóak tradicionális módszerekkel.
Folyamatban van a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnél egy 2024-ig tartó projekt ebben a témában. Ennek mi áll a fókuszában?
Ez egy nemzetközi projekt, melyet osztrák és francia kutatókkal közösen végzünk. A kutatás középpontjában a Duna főága mellett a folyam menti holtágak, holtmedrek és egyéb állóvizek állnak. A kutatás során arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen halak és kétéltű fajok népesítik be ezeket a víztereket, és mely tényezők határozzák meg ezen élőlénycsoportok állományainak szerkezetét. A vizsgálat során a tradicionális módszerek mellett természetesen a környezeti DNS alapú mintavételt is használni fogjuk.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
