Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy jelenleg az úgynevezett a pikoalgák uralkodnak a Balaton vizében, amelyet most műanyag palackokból készült bójákkal tanulmányoznak.
Annak ellenére, hogy a tó vize már 20 Celsius-fok fölé emelkedett, jelenleg nagyon kevés lebegő alga található a tó nyíltvizében (1. ábra) – számolt be honlapján az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete.
(1. ábra: Az a-klorofill koncentráció változása a Balaton hossztengelyében 2022.05.12-én.)
Az algák biomasszájának jellemzésére használatos a-klorofill koncentráció még a növényi tápelemekben gazdagabb Keszthelyi-medencében is jelentősen visszaesett a korábbiakhoz képest (7-13 µg/L).
Ennek a visszaesésnek az oka minden bizonnyal a gyorsan melegedő víz, amely miatt a téli-tavaszi közösség tagjai eltűntek és jelenleg egy átmeneti időszaknak lehetünk tanúi.
A tó hossztengelyében a tisztább vizű Siófoki-medence felé haladva az a-klorofill koncentráció további csökkenését figyelhettük meg (1. ábra).
Amíg a téli és kora tavaszi időszakban a Balatonban a kisméretű, mikroszkóppal többnyire azonosíthatatlan zöldalgák és parányi ostoros algák (barázdás moszatok) uralkodtak, addig április elején a téli algák biomasszája nagymértékben csökkenni kezdett.
Jelenleg a tóban az algavilág legkisebb méretű tagjai, az úgynevezett pikoalgák uralkodnak, a biomassza 40-80 százalékát képezve (2. ábra). Ez az algacsoport csak speciális, fluoreszcens mikroszkópi technika segítségével detektálható, rutinszerűen az algológiai laboratóriumok többségében nem vizsgálják őket.
A pikoalga közösség összetétele is nagymértékben változott a melegedés hatására: amíg a téli és kora tavaszi időszakban a pikoeukarióta zöldalgák uralkodtak, addig április elején biomasszájuk csökkent, helyüket pedig átvették a melegebb időszakra jellemző pikocianobaktériumok (3. ábra).
Várhatóan egészen ősz végéig a pikocianobaktériumok uralják majd a pikoalga közösséget, a tó nyugati területein a fikocianinos formák dominanciájával, míg a tisztább vizű Siófoki-medencében döntően a fikoeritrines formákkal (3. ábra).
Ez a nagyon látványos különbség a tó vízalatti fényklímájának spektrális összetételével magyarázható: amíg a Keszthelyi-medencében a narancs fény a domináns és ez a fikocianinos formáknak kedvez, addig a Siófoki-medencében a zöld, amely mellett a fikoeritrines formák élveznek előnyt – fejtették ki a szakemberek a jelentésben.
(3. ábra: A pikoplankton összetételének változása a Balaton Siófoki-medencéjében a 2022-es év elején (3.a) és a pikoplankton epifluoreszcens mikroszkópi képe (3.b). A télen domináns pikoeukarióta algák (PEUK) helyett tavasszal a sárgán világító fikoeritrines (FE CYA) és a pirosan világító fikocianinos (FC CYA) pikocianobaktériumok vették át a vezető szerepet.)
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete a közelmúltban műanyag palacból készített bójákat helyezett ki különböző partszakaszokon. Arra kérnek mindenkit, hogy ne nyúljanak az eszközökhöz.
A bóják azokat a helyeket jelzik, ahová mesterséges aljzatokat (falapokat) helyeztek ki, hogy a rajtuk kialakuló algabevonatot tanulmányozzák.
Kiválasztottak egy tucat balatoni kikötőt, amelyeken belülre és a hullámzásnak kitett külső részre is helyeztek ki aljzatokat.
Azt szeretnék tanulmányozni a kutatók, hogy az emberi jelenlét, hogyan befolyásolja az algabevonat mennyiségét és faji összetételét. Kontrollként nádason belüli, illetve nádas előtti területeket is vizsgálnak.
A bójákat a tervek szerint június végén, július elején gyűjtik majd be.
„A vizeinkben, különböző felületeken növő bevonatot képző algák rendkívül fontos szerepet játszanak a vizek anyag- és energiaforgalmában. Ezen algaközösségek diverzitása nagy és jó bioindikátorai a környezeti változásoknak. Egészen más algaközösséget találunk egy erősen szennyezett és egy jó állapotú vízben” – mutatták rá az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: blki.hu)
