Kutatások szerint a megfelelő táplálkozás növeli a biztonságot a börtönökben, hatással lehet a rehabilitációra, és megakadályozhatja a későbbi visszaesést. Skandináviában ezért nem is veszik félvállról a kérdést. A rabok közösen horgászhatnak, majd a kifogott halakat együtt készíthetik el a konyhában.
Lucy Vincent, a Food Behind Bars (Étel a rácsok mögött) jótékonysági szervezet alapítója és vezető séfje nemrég háromhetes skandináv tanulmányi utat tett, ahol meghökkentő minőségbeli különbséget talált a brit börtönök étkeztetésével szemben. A tapasztalatait a Guardianben összegezte, nemcsak azt mutatva be, hogyan zajlik az étkeztetés északon, de azt is, hogy ennek milyen hatása van – írja a roadster.hu.
A skandináv régióban a világon a legalacsonyabb a visszaesési arány: a börtönből kikerülőknek kevesebb, mint a harmada kerül vissza két év után, amiben a büntetési rendszer humánus megközelítése is szerepet játszik.
Vincent két napot töltött Dániában, a Storstrøm szigorított börtönben, ahol a rabok 65 százaléka maga főz minden ételt, mintegy hat társával együtt a konyhában. És távolról sem csak főznek: együtt tervezik meg a menüt, és hozzá a költségvetést, és hetente kétszer megvásárolják az alapanyagokat a börtön saját élelmiszerboltjában.
Együtt is vacsoráznak, gyakran az ügyeletes börtönőrökkel együtt. Így aztán a kevésbé magabiztos is gyorsan megtanulják a társaiktól a legfontosabb konyhai ismereteket. A brit szakember látogatásakor éppen görög húsgombócokat készítettek kuszkusszal és fetával, nagy odafigyeléssel.
„Itt egészségesen élhetek és tisztán ehetek – mondta az egyik elítélt. – Jól eszem, főzök magamnak, edzek és időt töltök a szabadban. Tarthatom a kapcsolatot a családommal, és süteményt sütök a gyerekeimnek, amikor meglátogatnak. A lehető legjobb helyzetben vagyok a visszatéréshez kintre.”
Storstrøm börtönkonyháján a személyzetből és rabokból álló vegyes csapat készíti az intézményben mindenki számára az ételeket. A catering manager minden börtönkonyhai dolgozót beiskoláz egy négyéves szakácsképzésre, aminek a végén ugyanolyan képzettségi szintre jutnak, mint ő maga.
A dán törvények értelmében a börtön saját táplálkozási szakértője köteles minden étel tápérték szerinti bontását figyelembe venni, és megmutatni a raboknak.
Vincent ezt összehasonlítja a brit börtönviszonyokkal, ahol nemrég egy ételmérgezéses eset került a címlapokra, ami után hatan kerültek kórházba súlyos fertőzéssel.
De nemcsak dán példát gyűjtött Vincent. A finnországi Sulkava börtön elítéltjei nyáron maguk horgásszák ki a vacsorájukat egy tóból, az erdőben pedig gombát és áfonyát gyűjtenek, és ahogy az egyikük összefoglalta, mindez „megadja nekem a normalitás, a méltóság és az önellátás érzését.” A Helsinkihez közeli Suomenlinna börtönben többek között salátabár működik, és friss rozskenyér jut a bent lévőknek.
Nyilvánvalóan az elítéltek kisebb száma és a több közpénz előnyt jelent az északi országokban, összegez Vincent, aki lát pozitív példákat a brit börtönökben is, de azok inkább a kivételt jelentik ott. Az általa alapított jótékonysági szervezet Angliában és Walesben tanít meg főzni és ételt termeszteni fogvatartottakat.
A megfelelő étkezés híján a fogvatartottak rosszabb állapotban hagyják el a börtönt, mint amikor beléptek, ami megnehezíti a rehabilitációt – sokaknál egyenesen lehetetlenné teszi azt. Elfelejtik, hogyan kell csinálni számunkra természetesnek tűnő dolgokat; még a társasági rutin sincs azoknál, akik hosszú időn át egyedül esznek.
Jó hír, hogy a meglévő börtönök többnyire átalakíthatóak önellátó létesítménnyé, a területüket ki lehet használni élelmiszertermelésre, az étkeztetésért felelős csapatot is lehet képezni, és az étkeztetés rendszere is átalakítható.
A jobb minőségű ételek csökkenthetik az erőszakot és a bűnismétlés esélyét, továbbá javíthatják a mentális egészséget a börtönökben, amit megerősít például a Think Through Nutrition tanulmánya is.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünket a Gencraft mesterséges intelligencia készítette)
