Ljasuk Dimitry magyar-ukrán környezetvédelmi aktivista, független filmes június 24-én, hétfőn a Tisza-folyó áldatlan állapotaira hívta fel a figyelmet a Parlamentben.
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésére a független filmes egy jókora szemeteszsákkal érkezett.
A Facebook-oldalán közzétette a hétfő reggeli beszédét, amelyben új adatok birtokában kívánta felhívni a döntéshozók és a magyar kormány figyelmét, hogy a Tiszát évtizedek óta mérgezik, mérgezzük.
„A Tisza beteg, a Tisza halott folyó lesz, ha nem segítünk, ha nem vesszük végre komolyan a betegségét. Azt a betegséget, amit mi emberek okozunk. Románok, ukránok, magyarok, szlovákok, szerbek, mi pusztítjuk a szőke folyót közösen. Nem elég, hogy közel kétszáz éve felszabdaltuk a Tiszát, nem elég, hogy a nehézfémszennyezés az egészségügyi határértékeket átlépi, a Tiszát óriási hulladék- és műanyagszennyezés is sújtja évtizedek óta. Miközben a klímaváltozás hatására egyre gyorsabban csökken a vízhozama is. A folyó súlyosbodó mederproblémái az Alföld kiszáradásához fognak vezetni” – fogalmazott a bizottsági ülésen Ljasuk Dimitry.
Hozzátette, a Tisza a magyarság folyója, történelmünk, kultúránk meghatározó nemzeti kincse, éppen ezért kötelességünk megmenteni, megvédeni, és erre Magyarország alaptörvénye is kötelez minket.
„Ezért határozottan, de tiszteletteljesen kérem a kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket a Tisza megóvása érdekében. Ezt kérem a Tisza élővilága, a Tisza menti emberek, népek nevében, de elsősorban a Tisza nevében” – folytatta felszólalását a Tisza-tó zöld nagykövete, „A Tisza nevében” című nagyhatású, 55 perces dokumentumfilm rendezője.
A bizottsági ülésen – Ljasuk Dimitry beszámolója szerint – hat tudós és szakember ismertetett tényeket és vázolta fel a szükséges lépéseket, hogy a Tisza-mente élhető és fenntartható maradjon.
„A három témakört a fenntarthatatlanság köti össze, valamint az a közös cél, hogy elérjük a Tisza és az Alföld természetes, egészséges és fenntartható vízhasználatát” – írta a Facebookon a rendező.
Hantz Péter biofizikus – a szabadeuropa.hu beszámolója szerint – a bizottsági ülésen kiemelte: a romániai zagytározókból és a működő vagy elhagyott bányákból érkező nehézfémszennyezés nyomai akkor is megmaradnak, ha a víztisztasági mérések egyébként megfelelők, hiszen lerakódnak, az üledék továbbra is erősen szennyezett marad.
A toxikus fémek hatásai lassan, nehezen visszafordítható károkat okoznak, például a férfi meddőségi ráta emelkedésében is lehet szerepük.
Azonnali, végrehajtható intézkedés a szakember szerint a bányavizek elfojtása, víztisztítása, a műanyagok esetében pedig a hulladékszállítás, a támogatott gyűjtés és a tudományos kutatások folytatása.
Szükség van nemzetközi összefogásra is, hogy a probléma ne keltse kétoldalú konfliktus benyomását.
Tímár Gábor geofizikus, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora az Alföld vízellátásának veszélyeztetettségét hangsúlyozta, megemlítve, hogy a 2022-es rendkívüli aszály következtében teljesen eltűnt a talaj felső rétegének víztartalma, nullára esett vissza a párologtatási képesség.
Ezért szükség lenne a hullámtér kiszélesítésére és a Tisza visszakanyargósítására, valamint meder- és ártér-rehabilitációra.
A jelenlévő ellenzéki politikusok szóvá tették, hogy a kormánypárt távolléte miatt a bizottság határozatképtelen, de a felvetett problémákkal kapcsolatban kérdéseket tettek fel a megoldásra.
A szakemberek szerint nem létezik egyetlen gyors, hatékony megoldás, a probléma komplex, ezért egyszerre több területen van szükség a beavatkozásra, de talán az egyik legfontosabb az edukáció és a kommunikáció megerősítése, mert ennek segítségével lehet tudatosítani a lakosságban is, hogy baj van, és szükség van azonnali lépésekre – olvasható a szabadeuropa.hu tudósításában.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Ljasuk Dimitry FB-oldala)
