2024. november 21. csütörtök | Olivér
Aktuális

Az egyik legértékesebb halunk került elő a Kerkából – videóval

Az egyik legértékesebb halunk került elő a Kerkából – videóval

A fokozottan védett vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) egy icipici példányát emelték ki hálóval a Kerkából a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) munkatársai.

A kifogott egyedről egy videót is közzétettek Facebook-oldalukon.

A magyarországi halfauna több mint kilencven fajból áll, ezek közül 37 áll természetvédelmi oltalom alatt. Itt két kategóriát különböztetünk meg: védett és fokozottan védett. Van továbbá három faj (a kecsege, a vágódurbincs és a széles kárász), amelyek ugyan nem védettek, de nem is foghatók, a horogra került példányokat minden esetben vissza kell helyezni a vízbe. 

A vladykov-ingola a fokozottan védett halfajok közé tartozik, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Nála csak a tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) és lápi póc (Umbra krameri) értékesebb, amelyek mellett 250 ezer forintot tüntet fel a jogszabály. 

A BfNPI azt írja, az ingolák a legprimitívebb felépítésű gerincesek közé tartoznak, kifejlett korban jellegzetes kör keresztmetszetű szájuk alapján könnyen azonosíthatóak. 

A csontos halakkal csupán távoli rokonságban állnak, ősi jellegüket jelzi például a legtöbb halétól eltérő fejlődésmenet. 

Az ingolalárvák anatómiája különbözik a kifejlett egyedekétől, fejlődésük során számos átalakuláson esnek át. A lárvák 3-4 évig magukat az üledékbe fúrva élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Valószínű, hogy a kifejlett állatok már egyáltalán nem táplálkoznak, csupán felhalmozott tartalékaikból élnek, ívás után pedig elpusztulnak.

A Sallai Zoltán: Magyarország védett és védendő halai II., bővített kiadványban az olvasható, hogy a vladykov-ingola előfordulására elsősorban Magyarország délnyugati folyóvizeiben, a Dráván és vízgyűjtőjén számíthatunk. 

Szaporodásbiológiája, életmenete minden bizonnyal hasonló a dunai ingoláéhoz. Jelenlegi ismereteink alapján, a kifejlett dunai és Vladykov-ingola – a tiszai ingolával ellentétben – nem élősködik, hanem a saját tartalékaiból él, majd az ívást követően elpusztul. Maximálisan 20-22 centiméteres testhosszat érhet el.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: BfNPI FB-videó képernyőfelvétel)