2022. december 8. csütörtök | Mária
Aktuális

Differenciáltan emelkedő jegyárak és új szabályok lépnek életbe a Balatonon

Differenciáltan emelkedő jegyárak és új szabályok lépnek életbe a Balatonon

November 18-án, pénteken rendezte meg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) a VIII. Balatoni Horgász Konferenciát, amelyen számos, a jövő évet érintő változásról számoltak be. 

Nagy Gábor horgászati ágazatvezető előadásában a balatoni horgászat szabályozásában tervezett módosításokat mutatta be, illetve ismertette a 2023-as esztendőre tervezett jegyárakat. 

„Fontos az előzményeket megemlíteni, hogy 2011 és 2019 között, kilenc éven át nem volt a Balatonon horgászjegy-áremelés. 2020-ban egy átlagosan 19 százalékos emelést hajtottunk végre, majd 2023-tól ismét indokolttá vált. Igazából már idén indokolttá vált volna, de nem tudhattuk előre azokat a folyamatokat, amelyek idén bekövetkeztek” – fogalmazott elöljáróban Nagy Gábor, aki ismertette az utóbbi hetekben zajlott közvéleménykutatás eredményeit

Elmondta, 2800-an töltötték ki a kérdőívet, az eredményekből pedig kiderült, hogy a horgásztársadalom belátja, szükséges és indokolt a jegyáremelés. A legtöbb válaszadó pedig a differenciált emelés mellett tette le a voksát. 

„Mi is ennek megfelelően fogunk dönteni, hogy az életkor szerinti differenciálást és a horgászati lehetőségek szerint differenciálást vegyük figyelembe a jegyáremelésnél. Egybecseng a mi szándékunk a közvéleménykutatás szándékával ebben az esetben” – állapította meg a horgászati ágazatvezető. 

„Az általánosan indokolt 20-25 százalékos áremelés helyett, amelyet a Mohosz is megindokolt közleményében, differenciált áremelést szeretnénk végrehajtani – folytatta Nagy Gábor. – A partközeli/általános tagolás helyett bevezetjük a parti/csónakos/általános tagolást. A jobb fogási esélyt biztosító jegytípusok, úgy, mint a behúzós jegyek, az általános, és most már a csónakos jegyek árai fognak arányaiban nagyobb mértékben emelkedni. A parti jegyárakat kicsit mérsékeltebben tudjuk így emelni, átlagosan 16 százalékkal. Szintén kisebb mértékben tudnak így emelkedni a 65 év felettieknek szóló és az ifjúsági jegyárak. A gyermekjegyek árait pedig ismét változatlanul hagyjuk.”

Hozzátette, a 65 év felettieknek és az ifiknek meghagyják az 1500 méteres csónakos horgászati lehetőséget, nekik nem kell külön engedélyt váltani. 

Nincs változás abban, hogy a parttól 1500 méteren túl csak lajstromszámos vízijárművel lehet közlekedni, ahhoz meg kell venni az általános jegyet.

A jegyárak drágulásának indokai között Nagy Gábor a költségek emelkedéseit említette, példaként hozta fel, hogy a takarmány tonnánkénti ára egy év alatt 69 ezer forintról 150 ezer forintra ugrott, ami 152 millió forint többletköltséget jelent a BHNp Zrt. számára. 

A jövő évre várható összegeket a Magyar Tenger Horgász Egyesület meg is jelentette. Áthúzva az idei, mellette a 2023-as, íme:

A balatoni horgászat szabályozásában tervezett módosítások Nagy Gábor előadásának második felében kerültek terítékre. Bejelentette, hogy a 100 darabos kvóta megmarad, de módosulnak a számok.

2023-tól az elképzelések alapján a 100-ból maximum 60 lehet majd ragadozó, és 10 darab az 5 kilót elérő vagy meghaladó fogassüllő. Az ifjúsági horgászoknál ez így alakul: 50/30/4, míg az ifiknél így: 20/10/1.

A BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője arról is tájékoztatott, hogy az úgynevezett 10 kilós szabályt eltörlik.

„Ennek oka az, hogy a csuka és a süllő esetében van felső méretkorlátozás, ami gyakorlatilag eléri azt a szándékot, hogy ne lehessen egy nap több nagyot elvinni. A ponty esetében úgy gondoljuk, hogy az 5 és 10 kiló közötti állományunk olyan szépen fejlődött az utóbbi években, olyan nagy mennyiségben van jelen a tóban, hogy alulhasznosított. Azzal, hogy a 10 kilós szabályt eltöröljük, több pontyot tudnak majd elvinni a horgásztársak ebből a 10 kiló körüli mérettartományból” – mondta, hozzátéve, hogy ez megítélésük alapján „a harcsák esetében sem fog problémát okozni”.

Szólt arról is, hogy a mérleg és a halmatrac használata továbbra sem lesz kötelező a Balatonon, de utóbbi esetében ajánlást fognak megfogalmazni a horgászrendben, méghozzá szó szerint ebben a formában: 

„Minden olyan horgászat során, amikor nagy testű hal (5 kilogramm felett) fogására lehet számítani, kérjük a matrac használatát. A halmatrac hiányában fogott és visszaengedni kívánt vagy visszaengedni kötelező nagy testű halat parti horgászat esetén nedves fűbe vagy nedves textíliára ajánlott fektetni. Csónakos horgászat esetén pedig kérjük, végig víz fölött, a merítő szákban vagy kézben tartani. Darabszám-korlátozás eső hal földre, kőre, betonra fektetése tilos!”

Nagy Gábor előadása: 

 A VIII. Balatoni Horgász Konferencián egyéb témák is szóba kerültek. Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) főigazgatója „Hogyan tovább horgászok?” címmel tartott expozét.

Szári Zsolt, a BHNp. Zrt. vezérigazgatója a balatoni halgazdálkodás aktualitásairól beszélt.

Dr. Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos munkatársa és Nagy Gábor a törpeharcsa-állomány kutatásában és gyérítésében szerzett legújabb tapasztalatokról számoltak be.

Fodor Ferenc, a BHNp. Zrt. haltermelési igazgatója a nagy kárókatona okozta problémakört járta körbe.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MTI/Vasvári Tamás, fotó: Magyar Tenger Horgász Egyesület)