A négy évvel ezelőtti történelmi aszály után már jól látszik, hogy a hazai horgászvizek rendszere nemcsak stabilizálódott, hanem bővülni is tudott, miközben a halőri jelenlét is folyamatosan erősödött.
2022 nyarán súlyos vízhiány bénította meg az ágazatot: augusztus végére már több mint 120 halgazdálkodási vízterületen szűnt meg a horgászat, mert eltűnt a víz vagy összeomlott a halállomány.
A Pecaverzum akkori beszámolója szerint a több mint 2300 nyilvántartott vízterület kétharmadát érintette az aszály, és legalább 100 további tavat fenyegetett hasonló helyzet.
A 2025. december 31-i adatok ugyanakkor már egészen más képet mutatnak. Az országban 2.435 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szerepel, ami jelentős növekedés a 2022-es 2.237-hez képest, és meghaladja a 2023-as 2.381-es, valamint a 2024-es 2.412-es értéket is – olvasható a „Tájékoztató a magyarországi horgászat alapadatairól, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) tevékenységéről, valamint a közfeladat-ellátással összefüggő kiemelt támogatási programjairól a 2025. december 31-i időállapot szerint” című dokumentumban, amely a Mohosz honlapján jelent meg.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által vezetett Halgazdálkodási Szakrendszer április 16-i állapota szerint 2465 vízterületet tartanak nyilván.
Megállapítható tehát, hogy a korábbi vízhiányos időszak után nemcsak visszaállt a korábbi létszám, hanem növekedni is tudott a horgászvizek száma.
A Mohosz szervezeti rendszeréhez tartozó vízterületek kiterjedése továbbra is meghatározó: az állami vagy többségi állami tulajdonú természetes vizek döntő része, mintegy 140.000 hektár tartozik ide.
A Mohosz haszonbérletében lévő vízterületek száma is folyamatosan emelkedett az elmúlt években: 2021-ben 601, 2022-ben 617, 2023-ban 631, 2024-ben 643, 2025 végére pedig már 657 vízterület szerepelt a nyilvántartásban. A kör 2025-től a Tisza-tóval is bővült.
A vízterületek stabilizálódásával párhuzamosan az ellenőrzési rendszer is megerősödött. Míg 2021 végén 711 hivatásos és 1136 társadalmi halőr dolgozott, addig 2022-ben 732/1148, 2023-ban 787/1066, 2024-ben 870/1182, 2025-re pedig már 958 hivatásos és 1201 társadalmi halőr teljesített szolgálatot.
A növekedés különösen a hivatásos állományban számottevő. A létszám 2021 és 2025 között 711 főről 958 főre emelkedett, ami 247 fős növekedést jelent. Ez arányosan nézve körülbelül 34,7 százalékos bővülés négy év alatt.
A Mohosz 2022-ben – éppen az ágazatot sújtó nehézségek időszakában – hozta létre az országos és területi illetékességű halőri rendszert. Azóta az országos megbízással rendelkező halőrök száma 10 főre nőtt (2022: 4, 2023: 3, 2024: 3), míg területi illetékességgel összesen 42 fő rendelkezik (2022: 14, 2023: 24, 2024: 4).
Öt éve stagnál az aktív horgászok létszáma. Részletek ITT.
Nem mond le a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöki pozíciójáról Szűcs Lajos az országos választáson elszenvedett vereség után, és a jövőben is a horgászok érdekképviseletére kíván koncentrálni. Az elnök szerint a politikai fordulat akár előnyös is lehet a pecások számára, és az új kormánnyal is együttműködésre törekszenek. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: police.hu)
