2022. december 8. csütörtök | Mária
Aktuális

Már több mint 120 helyen szűnt meg a horgászat az országban

Már több mint 120 helyen szűnt meg a horgászat az országban

Immáron több mint 120 halgazdálkodási vízterületről tűnt el a víz vagy pusztult ki a halállomány, ami miatt ellehetetlenült az érintett helyeken a horgászat. A tavak napijegyes forgalma is visszaesett. Az idei aszálykárok pedig súlyosan kihatnak majd a következő évekre is, miközben a haltermelők futnak a pénzük után, és fizetik az egyre növekvő energiaköltségeket.  

Július végére átlépte a 100-at az olyan halgazdálkodási területek száma, ahol teljesen ellehetetlenült a horgászat a vízhiány vagy a halállomány kipusztulása miatt – írta meg a Pecaverzum elsőként. 

Sajnos az eltelt időszakban tovább romlott a helyzet, és ez a szám mostanra átlépte a 120-at – derül ki agroinform.hu cikkéből.

A több mint 2300 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet (többségükben horgásztavakat, haltermelő tavakat) és több száz halastavat tartanak nyilván az országban, ezek több mint kétharmadát érinti az aszály miatt fellépő vízhiány, 10 százalékukat kiemelten és súlyosan. Legalább további 100 tavat fenyeget hasonló veszély az elégtelen vízmennyiség, illetve az emiatt fellépő vízminőségromlás miatt.

A Dunántúl nagy részén azért különösen kritikus a helyzet, mert közeli folyóvizek és csatornák hiányában a völgyzárógátas tavakba történő vízpótlás eleve megoldhatatlan. 

Az Alföld körtöltéses halastavai sok esetben a Tiszából vagy a Körösökből ugyan részlegesen feltölthetők, ám ez a művelet az elszálló energiaárak és a víz mennyisége után fizetendő díjak miatt rendkívül költséges. 

Mindez a takarmányozáshoz szükséges termények árának és a munkaerő költségének dinamikus emelkedése miatt gyakran már kigazdálkodhatatlan terhet jelent a kevés tartalékkal rendelkező ottani halgazdaságok számára is.

A kevés víz, a halpusztulások, illetve a magas takarmányköltségek miatt a haltermelés volumene, jövedelmezősége jelentősen visszaesett. Ugyanez a probléma jelentkezik a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezeteknél is, ahol a kárelhárítás, kárenyhítés többletköltsége mellett a kieső bevételek, illetve a magas haltelepítési költségek szintén válságspirált indíthatnak el – hívta fel a figyelmet a mezőgazdasági szakportál, amely hozzáteszi, hogy a halgazdaságokat érintő problémák a fogyasztói árak gyors emelkedésében is tetten érhetők.

Számos halgazdaság a tömeges halpusztulás elkerülése érdekében kénytelen kényszerlehalászást alkalmazni, ez azonban csak a veszteség csökkentésére elegendő, hiszen az így piacra kerülő hal még nem érte el az optimális méretét. 

A horgásztavaknál a halpusztulások mellett a veszteségek elsősorban ott jelentkeznek, hogy ahol a költséges vízvédelmi beavatkozásokat fizikai vagy anyagi lehetőség híján nem tudják végrehajtani, a tapasztalatok szerint drámaian visszaesik a napijegyes horgászat is.

Az idei aszály okozta veszteségek az ágazatban következő évekre is kihatnak majd, hiszen ahol idén elmarad a hosszabb tenyészidejű fajok telepítése vagy visszaesik azok termelése (a ponty például három év alatt éri el piaci méretét és ivarérettségét), ott ennek a nemzedéknek a hiánya még évekig érezhető lesz majd.

„További aggodalomra ad okot, hogy a súlyos problémákkal küzdő halgazdaságok, halgazdálkodók a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) reményeink szerint jövőre megnyíló forrásait megfelelő nagyságú önerő híján nem vagy csak kisebb mértékben lesznek képesek igénybe venni a szükséges fejlesztéseik végrehajtására” – figyelmeztet Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) főigazgatója.

A haltermelők idén csupán a Magyarország egész területére kihirdetett aszályhelyzet alapján igényelhetnek a kárenyhítési alapból juttatást, azt is akkor, ha erre a szükséges döntések megszületnek. Mindez azonban csak töredékét tudja kompenzálni a rendkívüli aszály okozta plusz költségeknek, illetve a bevételkiesésnek. 

A horgásztavak üzemeltetői esetében egyelőre nincs döntés arról, hogy honnan és hogyan érkezhet a segítség.

Áttörő kutatási eredmény javíthatja a hazai pontytermelés mutatóit. Részletek ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitóképünkön a kiszáradt Vekeri-tó látható, fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)