Július végére átlépte a százat az olyan halgazdálkodási területek száma, ahol teljesen ellehetetlenült a horgászat a vízhiány vagy a halállomány kipusztulása miatt. Ha tovább romlik a vízügyi helyzet az országban, akkor a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a legvégső esetben akár országos horgászati tilalmat is elrendelhet az állami kezelésű természetes vizeken.
Már a Pecaverzum is leírta a július folyamán, hogy szinte naponta hallani kiszáradt víztestekről. Sajnos az állítás olyannyira igaz, hogy azt már hivatalosan is alátámasztották.
A Pecaverzum Dérer Istvántól, a Mohosz főigazgatójától megtudta, már átlépte a százas nagyságrendet az utóbbi időben eltűnt vagy a halállományt tekintve megsemmisült horgászvizek száma.
„A Mohoszhoz folyamatosan érkeznek be a jelentések a kiszáradt halgazdálkodási vízterületekről, illetve a halpusztulásokról, amelyeknek a száma július végére átlépte a százat. A Nyugat-Dunántúl kivételével mindenhol nagy a baj. Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy megye egy része, és akkor be is fejeztük a felsorolást, ahol nincs jelentősebb probléma” – nyilatkozta honlapunknak Dérer István.
A kárbejelentések a tavasztól kezdve folyamatosan érkeztek a Mohoszhoz, de július elejétől lehetett érezni egy meredek emelkedést.
Jellemzően patakok, kisebb csatornák és felsőbb folyószakaszok, az állóvizeket tekintve a kisebb (20 hektár alatti) tavak száradtak ki, de pár nagyobb tározó is teljesen eltűnt, mint például a 18 hektáros debreceni Vekeri-tó.
Most mindenki a hétvégi hidegfrontot várja, és annak csapadékhozadékát. Annak mennyiségétől függ, hogy egyes helyeken mekkora vízszintemelkedés következik be, vagy bekövetkezik-e az egyáltalán.
Dérer István kérdésre válaszolva elmondta, ha tartósan és jelentősen tovább romlik az aszályhelyzet, előállhat olyan állapot, amikor már reális lesz az esélye annak, hogy a Mohosz horgászati tilalmat rendeljen el az állami kezelésű vizeken, mint például akár a Dunán és a Tiszán.
„A legvégső esetben sor kerülhet horgászati tilalom elrendelésére. Ez akkor alakulhat ki, ha már olyan kis területre zsúfolódik össze a halállomány, hogy már óriási esélye lesz a véletlen akadásoknak, vagy maga az élettér vízminősége is veszélyezteti az állományt” – vázolta a főigazgató, hogy milyen esetben kerülhet sor erre a drasztikus lépésre.
A folyókon az egyik negatív rekordot a másik követi, és nemcsak álló víztestek, hanem vízfolyások is kiszáradtak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai szerint július 28-án a Velencei-tavon, a Tiszán, a Sebes-Körösön és a Hármas-Körösön is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság például (Kdvvizig) július 29-én összegyűjtötte az illetékességi területén található vízfolyásokat, vízfolyásszakaszokat, amelyek teljesen kiszáradtak.
Íme a lista:
Kemence-patak (Bernecebaráti alatti szakaszon);
Lókos-patak (Bánk alatti szakaszon);
Fekete-víz-patak (Patvarc alatti szakaszon);
Szentlélek-patak (Szécsény alatt csak tisztított szennyvíz jelenik meg nyomokban);
Ménes-patak (Benczúrfalva alatti szakaszon);
Zagyva-patak (Nemti feletti szakaszon);
Kis-Zagyva-patak (Sámsonháza alatti szakaszon);
Kövicses-patak (Hasznosi-tározó alatt és felett is);
Szuha-patak (teljes szakaszon);
Tarna-patak (az igazgatóság területére eső szakaszon);
Bükkös-patak (Lajos-forrás feletti szakaszon);
Dera-patak (Pilisszentkereszt, szurdok alatti teljes szakaszon);
Szilas-patak (Naplás-tó feletti szakaszon).
Közben július 29-én 18 órakor a Hármas-Körösön, a békésszentandrás duzzasztó alsó állomásán új legkisebb vízállást jegysezték fel. Egy nap alatt csökkent a vízszint 6 centimétert, az új negatív csúcs -212 centiméter.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotónk illusztráció: pixabay.com)
