2022. szeptember 28. szerda | Vencel
Aktuális

Elkészült a magyarországi busatérkép

Elkészült a magyarországi busatérkép

Megjelent az első publikáció a magyarországi busatérképpel kapcsolatban. A kutatók munkáját több mint 1000 horgász segítette kérdőív kitöltésével. A térkép a 2021-es állapotokat mutatja. A szakemberek megállapították, hogy a busák a Sajó kivételével minden jelentősebb hazai folyóban előfordulnak. Az adatok feldolgozása során a június 23-a előtt beérkezett válaszokat vették figyelembe. 

A közösségi oldalak horgászcsoportjai eredményesen bevonhatóak halfaunisztikai vizsgálatokba – ezt a megállapítást vonták le a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutató Központjának (HAKI) munkatársai, akik tavaly kezdtek bele a magyarországi busatérkép elkészítésébe. 

A tudományos munkáról megjelent az első publikáció a „Közösségi média szerepe a busák hazai elterjedésének feltérképezésében” címmel a Pisces Hungarici decemberi számában.

Magyarországon az 1960-as évek óta előforduló pettyes (Hypophthalmichthys nobilis) és fehér busák (Hypophthalmichthys molitrix) természetesvízi szaporodása több vízfolyásunkban bizonyítottnak vagy nagyon valószínűnek tekinthető – szögezték le a kutatók. 

„Habár az állományok növekedése feltételezhető, a fajokhoz kapcsolódó ökológiai kutatások terén Magyarország (és egész Európa) jelentős elmaradásban van Észak-Amerikához és Ázsiához képest. Míg a balatoni állományról részletes információkkal rendelkezünk, a folyóvízi állományokra vonatkozóan csak a Tisza busaállományának genetikai jellemzőit ismerjük” – olvasható az írásban. 

Ennek fő oka, hogy a nagyobb vízterek nyíltvízi régiójában előforduló fajok a standard kutatóhalászatok alkalmával csak alkalomszerűen foghatók. Ezáltas a fajok elterjedési mintázatáról igen hiányos ismeretekkel rendelkeznek a szakemberek. Harka Ákos és Sallai Zoltán a busák elterjedésének megállapításakor a saját és irodalmi adatok mellett jelentős mennyiségű halászati adattal dolgoztak, ami hatékonyan egészítette ki a busafajok hazai elterjedését. 

A kereskedelmi halászat 2016-os megszüntetését követően a halászattal foglalkozó szakemberek száma drasztikusan visszaesett, így erre már nem lehet alapozni.  

Az utóbbi években viszont a horgászok száma jelentősen emelkedett, valamint egyre népszerűbbé vált a busák horgászata. Ezáltal a horgászok bevonása az adatszolgáltatásba lehetővé teheti a busák jelenlegi előfordulásának alapos és erőforrás-kímélő vizsgálatát. 

És ez így is történt, 2021-ben egy kérdőívet 28 Facebook-csoportban osztottak meg, 1063 válasz érkezett, a kitöltők 376 helyről számoltak be a busa előfordulásáról.

A felmérés által elért elméleti maximális létszám meghaladta a 213 000 főt, de a csoportok tagjainak átfedése nem ismert, valamint a Facebook működési sajátosságai miatt az sem ismert, hogy valójában hány személyt ért el a kérdőív kitöltésére szóló felhívás. 

A kérdőíves vizsgálat során a busafajokat egyben, és nem faji szinten kezelték. Tették ezt azért, mert a horgászok a tapasztalatok szerint nagyon könnyen azonosítják a busákat, de a két faj és a hibridek meghatározásában már bizonytalanok. 

A válaszok helyi eloszlása nem volt egyenletes, a legtöbb kitöltést a legnépszerűbb „busás horgászhelyek” adták, úgymint a Pilismaróti-öböl és a Körösök vidéke, valamint a Tisza egyes szakaszai és a Deseda-tó (1. ábra).

A horgászcsoportokból összesen 223 fotót és annak adatát mentették le a kutatók. Ezek eloszlása sem volt egységes, a „divatos horgászhelyek” domináltak ebben az esetben is (2. ábra). A fajok meghatározásánál figyelembe vették a mellúszó relatív hosszát, a teljes hasi él meglétét vagy hiányát, a szem helyzetét, valamint a test színezetét.

A kérdőívkitöltések és a begyűjtött fényképek adataiból meghatározták a busa elterjedését a Tisza és a Duna hazai szakaszain (1. táblázat), majd ezek mellékvizein (2‐3. táblázat), valamint a hazai tavakon és holtágakon (4. táblázat). Az eredményeket 10x10 kilométeres rácshálózatú UTM térképen ábrázolták (3. ábra).

A nagy folyók aktív horgászközösségei a várt kitöltési számokat messze meghaladták. A további vizsgálatok során azonban szükséges megpróbálni a kevés kitöltéssel bíró vízterek adatainak emelését, viszont lehetséges, hogy a népesség eloszlása miatt erre nincs lehetőség, hiszen onnan érkezett a legtöbb kitöltés, ahol sok a busa és/vagy nagy a népsűrűség – állapították meg a szakemberek. 

A fényképes vizsgálatokkal kapcsolatban kijelenthető, hogy a horgászok általában a számukra értékes és nagy halakról töltenek fel fotót, ezáltal a kisebb méretű és értéktelen fajok alulreprezentáltak lehetnek. Ebből következik, hogy minden halfajra általánosan nem használható a közösségi média, csak horgászok célzott felkérésével. 

„Elmondhatjuk, hogy az általunk használt módszerek időigénye és költségigénye nagyságrendekkel kisebb annál, mintha kutatóhalászatot kellett volna végezni. Ez alapján a módszer alkalmazását javasoljuk más élőlények vizsgálatában is. Megfelelő mennyiségű, pontos adatokat tartalmazó fotóról jól meghatározható a fajok elterjedése. Viszont teljes Magyarországra vonatkoztatva az általunk begyűjtött fényképek száma még nem elegendő. Az ellenben jól látható, hogy minél több fotó származik egy adott víztérről, annál valószínűbb, hogy onnan fehér, pettyes és hibrid busák is előkerülnek (1‐4 táblázat). Ezáltal arra következtethetünk, hogy a két faj elterjedési területe teljesen átfed a nagy és közepes folyókban. A fehér busák előfordulása a fotókon még úgy is gyakoribb volt, hogy a pettyes busák a nagyobb méretük miatt vélhetően felül vannak reprezentálva a horgászok fotóin, így feltételezhetően a fehér busák előfordulási gyakorisága jelentősen nagyobb, mint a pettyes busáké” – fogalmaznak a publikációban. 

A kutatók szerint a kérdőívek és a fotók alapján megállapítható, hogy a busák a Sajó kivételével minden jelentősebb hazai folyóban előfordulnak, bár egyes kisebb folyók adata alacsony megbízhatóságú a kevés kitöltés és a fotók hiánya miatt. Ennek az oka az lehet, hogy a kevesebb horgászból lényegesen kevesebbet tudtak megszólítani a speciális, az adott víztéren horgászókat tömörítő Facebook-csoportok hiánya miatt. 

A busák elkészített elterjedési térképe nem különbözik jelentősen a Harka és Sallai (2004) által készítettől. 

„Különbségként kiemelném, hogy jelen vizsgálatban nem volt előfordulási adata a busáknak az Öreg-Túrból, a Marcalból, a Sajóból, valamint a Zalából (utóbbi esetén kitöltés sem volt), míg pozitív válaszunk volt az Ipoly-folyóból, ahonnan mindeddig nem volt jelzés busáról. A két elterjedés hasonlóságának a fő oka, hogy a két halfaj és a hibridjeik már évtizedekkel ezelőtt részét képezték a számukra megfelelő élőhelyek halfaunájának, valamint az, hogy mindkét adatgyűjtés civil, nem kutató személyek megfigyeléseire is alapozott. A kisebb folyók esetén célzott kutatásokkal szükséges alátámasztani a két faj és a hibridek előfordulását. Az elterjedéssel kapcsolatos fontos kérdés, hogy mely területeket használják a busák a teljes év során, és melyeket csak szezonálisan (ívási vagy táplálkozási időszakban)? Mindezek megválaszolása további vizsgálatokat igényel” – zárul az írás. 

Egyre gyakoribbá válhatnak a „busatámadások” Magyarországon. Tudj meg többet IDE KATTINTVA!

Népszerűsíteni kellene a busahorgászatot a kutatók szerint. Részletekért KLIKKELJ IDE!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!