2021. október 27. szerda | Szabina
Halgazdálkodás

Egyre gyakoribbá válhatnak a „busatámadások” Magyarországon

Egyre gyakoribbá válhatnak a „busatámadások” Magyarországon

Gőzerővel dolgoznak a magyarországi busakutatók, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát, amely a busák rohamos térnyerése miatt jelent valós fenyegetést. Az inváziós faj terjedése nemcsak horgászati szempontból jelent negatív hatást, hanem gazdaságilag is. A kutatók szerint csak idő kérdése, hogy mikor válnak egyre gyakoribbá a „busatámadások”.

32 busa ugrott be egy horgász gumicsónakjába Szegednél június végén. Az inváziós fajnak számító busák az utóbbi években rendkívüli mértékben elszaporodtak Magyarországon. Jellemzően hatalmas csapatokba állnak össze a vízfelszín közelében. (Erről két videót is közöltünk már, ITT az egyik, ITT pedig a másik.)

Az is a busák ismérve, hogy gyakran ugranak ki a vízből (hogy miért, arról ITT írtunk), és sajnos nagy az esély arra, hogy a szegedi horgásszal történt „incidens” egyre gyakoribbá válhat Magyarországon.

Ezt nem mi találtuk ki, hanem Mozsár Attila, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutató Központjának (HAKI) tudományos főmunkatársa nyilatkozta a Pecaverzumnak.

„Egészen addig nem érezzük a probléma valódi súlyát, amíg a Mississippi vízrendszerében tapasztaltakhoz hasonlóan a busa komoly károkat nem okoz az őshonos halfajok állományaiban, veszélyeztetve vizeink ökológiai stabilitását” – fogalmazott Mozsár Attila.

És valóban az interneten rémisztő felvételeket lehet látni arról, hogy hatalmas busák ugrálnak ki a vízből, és az éppen ott horgászó emberek a testi épségüket féltve fejvesztve menekülnek.

„A busák elszaporodása nem csak a horgászsportra lehet negatív hatással. Ha például vízisíelés közben talál el valakit egy nagyobb példány, az komolyabb sérüléseket is okozhat. Mindennek tehát nagyon komoly gazdasági hatása is lehet” – figyelmeztetett a kutató, aki egyébként munkatársaival, köztük Vitál Zoltánnal, a magyarországi busatérkép készítőjével több éve vizsgálja a balatoni busák ökológiai helyzetét, és most is fut egy másik kutatásuk.

A korábbi vizsgálat több mindenre is kiterjedt: szaporodás, táplálkozás, genetika, morfológia. „A Balatonban alapvetően nincsenek meg a megfelelő környezeti feltételek a sikeres szaporodáshoz. A részletes szövettani vizsgálat igazolta, hogy történik – legalább részleges – ikraszórás. Azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy ennek mekkora hányada termékenyült meg és tudott kikelni. A busaikrák áramló vizet igényelnek, ami vízközt tartja azokat, amíg ki nem kell belőlük a lárva. Az állóvízi körülmények között aljzatra süllyedt ikrák túlélési esélye minimális, ugyanakkor a Balatonban található áramlatok segíthetik a pelagiális ikra kelését” – szögezte le Mozsár Attila, egyben megadva arra is a választ, hogy miért csak nagyon ritkán (tegyük hozzá gyorsan, szerencsére) érkezik hír balatoni busafogásokról.

„Ha a busa rendszeresen, sikeresen szaporodna a Balatonban, annak lenne nyoma. A balatoni busafogásoknak döntő hányadát 10-20, akár 30 kilós fogások adják, azt tapasztaljuk, hogy nincs érdemi szaporulat a tóban. A siófoki medencében egyébként a legjobb busafogó hely a vízi szörfpálya környéke, ahol mélyebb a víz” – állapította meg a HAKI tudományos főmunkatársa.

Jelenleg a busák tavon belüli mozgását vizsgálják; a folyamatban lévő kutatással kapcsolatban elmondta, 2019-ben 22 darab, idén pedig 15 darab balatoni busát láttak el műholdas jeladóval. (Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyet sem tudtak működésbe állítani.)

„A pályázat (GINOP-2.3.2-15-2016-00004) eredménye a balatoni fenntartható, horgászati célú halgazdálkodás tudományos megalapozásához nyújt támogatást. Ez – többek között – eszközt ad a halgazdálkodó kezébe a busák elleni hatékony fellépéshez. A kutatás eredményei ugyanakkor szélesebb körű tudást biztosítanak, ami más vízterekben, például a Tisza-tóban is használhatók lehetnek” – mutatott rá a készülő tanulmány gyakorlati jelentőségére.   

Mozsár Attila hozzátette, jelenleg olyan folyóvízi busagyérítéshez használatos háló kifejlesztésén is dolgoznak, amelynek használata során a lehető legkisebb kár éri az őshonos halállományt. Az alapgondolat az, hogy az új eszközzel még jobban meg tudják célozni a kisebb busákat.

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

Pecaverzum a közösségi médiában:

Kövessétek Facebook-oldalunkat!

Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!

Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!