A jobb ökológiai állapot elérése miatt muszáj a busát gyéríteni, és a kutatók szerint érdemes lenne a horgászatát népszerűsíteni, fejleszteni, ahogy a hal gasztronómiáját is. A tengerentúlon már elhatalmasodott a probléma, dollármilliókat költenek, és a legmodernebb technikákat is bevetik.
Hosszú cikkben elemezte a busák magyarországi helyzetét a Telex, amely azt írta, minden jel arra mutat, hogy a globális klímaváltozásból is a busák profitálnak. „Még csak most kezdődnek nálunk az ilyen jellegű kutatások. Alapvetően a busák 18 fokos vízhőmérséklet fölött ívnak, a melegebb vizet szeretik, kifejezetten akkor, amikor a vízszint is emelkedik. Minél hosszabb időtartamon keresztül van 18 fok felett a víz, annál nagyobb valószínűséggel következik be a többi alkalmas körülmény, így annál nagyobb valószínűséggel történik sikeres szaporodási esemény” – nyilatkozta a portálnak Vitál Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Halászati Kutató Központ (HAKI) tudományos főmunkatársa.
A kutató elmondta, bár a busák valóban sok algát képesek kiszűrni, de főleg a nagy testű, telepes algafajok okozta algavirágzások megakadályozásában jeleskednek. A szűrési mérettartományuk következményeképpen viszont a vízben lévő algaközösség összetételét változtatják meg. A planktonban a kisebb méretű fajok aránya megnövekszik, és ezek is ugyanúgy rossz vízminőséget okozhatnak. De zooplankton-fogyasztásukkal is ronthatják a vízminőséget, hiszen pont ezek a szervezetek azok, amelyek természetes fogyasztói a növényi planktonnak, ha pedig csökken a mennyiségük, kevesebb algát tudnak elfogyasztani.
A tudományos főmunkatárs hangsúlyozta, a jobb ökológiai állapot elérése miatt muszáj a busát gyéríteni, így minden olyan módszer segít, ami busát emel ki a vízből. Szerinte rendkívül jó sporthal a busa, érdemes lenne a horgászatát népszerűsíteni, fejleszteni, ahogy a hal gasztronómiáját is.
Azt már itthon is felismerték, hogy komoly problémákat okozhat a busa, de azért még nem tartunk ott, mint az Egyesült Államok, ahol dollármilliókat költenek arra, hogy gyérítsék vagy távol tartsák ezeket a halakat bizonyos vizektől. Vitál azt mondta, a Nagy Tavak vízgyűjtőjében már ott vannak a busák, de nagyon küzdenek azért, hogy magukba a tavakba ne kerüljenek be.
„Számos nem fizikai akadályt fejlesztettek és fejlesztenek ki ellenük, létezik hosszú idő óta üzemelő elektromos és akusztikus akadály, ezeket jelenleg szén-dioxidos akadállyal egészítik ki, melyek együttes használata arra hivatott, hogy távol tartsák a busákat és amurokat. Nagyon komoly korai felismerő rendszert fejlesztettek ki a Nagy Tavaknál, akár egy évet is rászánnak, hogy egy-egy nem kívánt faj egyedét kifogják. Hiszen ilyen nagy erőbefektetéssel lehet csak az első érkezőket hatékonyan megtalálni” – világított rá a szakember.
A Telex szerint a hazai horgászok beszámolói szerint a Tiszán és a Hármas-Körösön sikerült jól az utóbbi két éve a busáknak, de más vizeinkben is jelen vannak nagyobb tömegben.
A jelentős ökológiai és gazdasági problémákat a folyóvízi busaállományok rejtik magukban, nem a taviak, utóbbiak csak nagyon ritka esetben lehetnek önfenntartók. A Balatonban a tapasztalatok szerint egyre kevesebb a busa. A Tisza-tóból pedig rendszeresen halásszák. Az idei évben eddig 14,8 tonna busától szabadították meg a tározót.
A busatémában a Pecaverzum egy hónapja készített interjút Vitál Zoltánnal. Akkor a kutató azt nyilatkozta, egyre gyakoribbá válhatnak a „busatámadások” Magyarországon. Mióta ez kijelentés elhangzott, újabb ugráló busacsapatot filmeztek le a Tiszán.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
Még több tartalom érdekel busa témakörben? Akkor ITT a helyed!
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
