Elkezdődött a halak újratelepítése a Sajó szlovákiai szakaszán. A február elején történt vízszennyezés viszont még mindig nem múlt el teljesen. Közben az is kiderült, hogy mi okozza az arzénkoncentrációt mérő mintavételek eltérő eredményeit.
A szlovák környezetvédelmi minisztérium úgy tájékoztatott, hogy az augusztus elején elvégzett vizsgálatok igazolták, a Sajó növényvilágát nem károsította jelentős mértékben a szennyezett bányavíz, és egyes halfajok is visszatérnek a folyóba – számolt be az Infostart.
A Sajó három szakaszán végezték a megfigyelést, és mindhárom helyen megfelelőnek nevezhető állapotot találtak. A Vízgazdálkodási Kutatóintézet a halfajok megfigyelését is elvégezte.
A legszennyezettebb részekről számos faj eltűnt, illetve egyes fajokon belül hiányoznak a különböző korú példányok. „Több szakaszokon csak minimális számú felnőtt egyed van” – közölte a minisztérium, megjegyezve, hogy a folyó alsó szakaszán feltehetően az oda torkolló vizekből származó egyedek bukkantak fel, és várhatóan újra benépesítik a Sajót.
Varga Tibor, a rozsnyói horgász szövetség tagja a Facebookon arról tájékoztatott, hogy a napokban a szennyezett bányavíz befolyása feletti szakaszon tízezer 8 centiméteres sebes pisztrángot és ötezer 12 centiméteres pénzes pért telepítettek a rozsnyói horgászok.
Varga Tibor a Sajó megmentéséért küzdő aktivisták egyike, aki egy augusztus 28-án feltöltött videóban rámutatott, hogy a folyó alsóbb szakaszain még mindig növekszik az arzén koncentrációja az üledékben.
Az aktivista a múlt héten a Sajó magyarországi szakaszán, Sajópüspökinél vett üledékmintát. A spektrométeres röntgenvizsgálat azt mutatta, hogy a vizsgált mintában a vas aránya 4,1 százalék, továbbá található benne egyebek mellett mangán, nikkel és arzén. A szakértő rámutatott, hogy az arzén aránya növekedett az előző mérések óta, jelenleg már 31 mg/kg-os értéket mutat, ami több mint a duplája a Magyarországon megengedett 15 mg/kg-os értéknek.
A ma7.sk hírportál közölte, hogy Sajópüspökinél a Greenpeace is vett mintákat a folyó vizéből és az üledék felső rétegéből még május végén, az ő méréseik alapján az arzén koncentrációja 19, illetve 20 mg/kg volt. Vagyis azóta egyre több arzént mos magával a Sajó.
„A szennyezett víz továbbra is folyik a Sajóba, február óta körülbelül 2,3 tonna arzén került a vízbe, és ez a szám napról napra növekszik. Az arzén a folyó medrében fekszik az üledékben, és minden nap a sodrással lejjebb kerül a folyó alsóbb szakaszaira” – fogalmazott Varga Tibor.
Az aktivista rámutatott, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia azt javasolta: a pozsonyi illetékes szerveknek, hogy a folyóból el kell távolítani a veszélyes üledéket, semmi esetre sem szabad hagyni, hogy a sodrás a folyó alsóbb szakaszaira mossa.
Hozzátette, a hatóságok több mint fél év alatt azt sem tudták elérni, hogy megakadályozzák a szennyezett bányavíz beáramlását a folyóba.
A Sajót február közepén festette vörösre az alsó-sajói vasércbányából kifolyó nehézfémekkel szennyezett víz. A 2008-ig működő Siderit egykori bányatelepéről van szó. A katasztrófaelhárítási munkákat csupán június közepén kezdték el a bányában, így a folyó teljes tisztulása még sokáig eltarthat.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint ugyanakkor a Sajó magyarországi szakaszán az arzén nem haladja meg a megengedett határértéket.
„A mérések alkalmával az oldott és az összes arzén koncentrációját is meghatározták a vízmintákból. Az eddigi vízmintákban az arzén mennyisége nem haladta meg a 10/2010. (VIII.18) VM rendelet egyéb specifikus szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeit. A laboratóriumi eredmények alapján folyamatosan növekvő tendenciáról a többi vizsgált nehézfém tekintetében sem lehet beszélni. A vízminőség alakulásának nyomon követése mellett a Sajó magyarországi szakaszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) figyelőszolgálata szemrevételezéssel is rendszeresen ellenőrzi a folyó állapotát" – nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a boon.hu-nak.
Egy korábbi OVF-s tájékoztatásból kiderül, hogy miért lehet az, hogy a civilek, aktivisták, környezetvédők eredményei jelentősen eltérnek az OVF-étől.
A Sajó az 1980-as években Európa egyik legszennyezettebb vízfolyása volt. Ennek oka, hogy az 1950-es években ipari üzemek egész sorát telepítették a folyóvölgybe, Kelet-Szlovákiában éppúgy, mint Magyarországon. Szennyezésük következében a folyó „holt” vízzé vált, és csak a ’90-es évektől, a szennyező iparágak fokozatos megszűnésének hatására javult számottevően a határszelvénybe érkező víz minősége.
A korábbi évtizedek szennyezései azonban a mederüledékben hosszú ideig nyomon követhetők. Ráadásul a folyó földtani közege is tartalmaz arzént, így a mérgező anyag a természetben is jelen van.
A határszelvényekben 2015 után rendszeresen történtek üledékvizsgálatok, amelyek bár ingadozóan, de szinte mindig a Greenpeace friss mérési adataival közelítőleg egyező értékeket mutattak. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az üledékből most vett minták eredményei a korábbi szennyezések nyomait jelzik – fogalmazták meg.
Konklúzió: nem mindegy, hogy a víz vagy az üledék szennyezett-e. Előbbi problémás, utóbbi elfogadott…
Siklós Gabriella elmondta, a Sajóba a Szlovákia területén lévő, egykori Siderit üzem (Alsósajó) telephelyéről befolyó szennyezés miatt – a vízminőségi állapot ellenőrzésére szükséges vízmintavételek és vizsgálatok céljából – az Émvizig a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján március 13-án délelőtt 10 órától II. fokú vízminőségi készültséget rendelt el. Ez jelenleg is él.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Varga Tibor FB-oldala)
