2025. október 30. csütörtök | Alfonz
Aktuális

Félmilliós bírságot kaphat, aki megsérti a csalihalakra vonatkozó szabályokat

Félmilliós bírságot kaphat, aki megsérti a csalihalakra vonatkozó szabályokat

Bár az úgynevezett „élőhalas csalizás” hazánkban engedélyezett, létjogosultságát a műcsalik széles választéka egyre inkább megkérdőjelezi. A módszer alkalmazása esetén azonban mind a csalihalat forgalmazóknak, mind a horgászoknak több előírásra is figyelniük kell – figyelmeztet honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ).

Az állatvédelmi törvény – gerinces állat lévén – a halakra is vonatkozik. 

Tartásuk és forgalmazásuk során a csalihalaknak ugyanazon állategészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, mint a tenyésztett halaknak. 

Más élővízbe való bejutásuk ugyanis állategészségügyi szempontból aggályos, hiszen akár különböző állatbetegségeket is terjeszthetnek. 

Fontos tehát, hogy a forgalmazók csalihalbeszerzés során csak olyan helyről vásároljanak, ahol a halakat, az eredetet igazoló szállítólevél vagy számla mellett víziállat-egészségőri igazolás is kíséri. Utóbbi dokumentum igazolja, hogy a hal bizonyos betegségektől mentes. 

Szintén fokozott figyelmet igényel, hogy a halak tartása során elkerüljék a felesleges fájdalom és szenvedés okozását, valamint az adott faj élettani igényeinek megfelelően kell gondoskodni az állat szükségleteiről (mozgástér, hőmérséklet, táplálék, vízminőség, stb.).

Az idegenhonos halfajok árusításuk és felhasználásuk során könnyen átkerülhetnek más halgazdálkodási vízterületbe. Ez komoly kockázatot jelent, ugyanis egészségügyi szempontból veszélyeztethetik az ott élő állományt, illetve elszaporodhatnak az őshonos fauna kárára.

Az egyik legfontosabb előírás a horgászok számára, hogy idegenhonos hallal kizárólag ott szabad csalizni, ahol azt kifogták.  

Emellett ügyelni kell rá, hogy az inváziós idegenhonos halakat (busát, törpeharcsát, ezüstkárászt, naphalat, razbórát, amurgébet) tilos visszaengedni a vízbe. 

Jogsértés esetén a halgazdálkodási hatóság 20.000-től 500.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki az előírásokat megszegőkkel szemben.

(A Nébih ÁHSZ cikke öt éve jelent meg, de az abban foglaltak ma is érvényesek.)

Szabálymódosítást kezdeményezett a harcsák védelmében Döme Gábor. Részletek ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Magyar Haltani Társaság)