Már 185 tonnára nőtt az elpusztult halak mennyisége az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi halastavain, a közvetlen állományveszteség értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. A halpusztulás ráadásul folyamatos, mert a tavakba már annyi víz sem érkezik, amennyi a párolgási veszteséget pótolná – mondta Lévai Ferenc, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek augusztus 8-án, szombaton.
A helyzet az elmúlt napokban tovább romlott: korábbi cikkünkben még mintegy 150 tonnás halpusztulásról és 165 millió forintos közvetlen állományveszteségről számoltunk be. Azóta újabb halak pusztultak el, és Lévai Ferenc szerint a folyamat jelenleg sem állt meg.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a tavak hat–nyolc hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, miközben a tartós hőség és a párolgás folyamatosan csökkenti a vízszintet. Több tó kritikusan sekély, egyes tavakban pedig teljes vagy részleges halpusztulás következett be.
Lévai Ferenc közölte: kezdeményezték a kialakult helyzet hatósági felülvizsgálatát, és együttműködnek az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy megakadályozzák a további halpusztulást és a természetvédelmi károk súlyosbodását.
A veszteség nemcsak a piaci méretű halakat érinti. Jelentős kár keletkezett az egy- és kétnyaras növendékállományban, valamint a többéves tenyészhalakban is. Ezek pótlása a vezérigazgató szerint több évet vehet igénybe.
Öntöznek, miközben Rétimajor alig kap vizet
Lévai Ferenc a helyzetet nehezen érthetőnek nevezte annak fényében, hogy miközben Rétimajor hetek óta alig jut vízhez, ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán továbbra is zajlik az öntözéses mezőgazdasági termelés.
A vezérigazgató arra hivatkozott, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény vízhiány esetére sorrendet állapít meg a vízhasználatok között. Állítása szerint a haltermelési és természetvédelmi vízigény megelőzi az öntözési célú vízhasználatot.
Rétimajorban azonban ez jelenleg nem érvényesül – mondta –, miközben a halastavak vízpótlása gyakorlatilag megszűnt, a rendszer felső részén az öntözés tovább folytatódik.
A vízhiány a természetvédelmi értékeket is veszélyezteti. A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000-es terület és a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A területen mintegy 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, és a rendkívüli aszály idején is több ezer madár használja a tavakat táplálkozó-, pihenő- és élőhelyként.
Lévai szerint a halastavak természeti értéke nem választható el a gazdálkodástól. A tavak feltöltése, a vízszintek szabályozása, a nád- és élőhelykezelés, valamint maga a haltermelés együtt járul hozzá a vizes élőhely fenntartásához.
Már 60 hektárnyi vízfelület száradt ki
A halgazdaság területén összesen mintegy 800 hektárnyi vízfelülettel rendelkeznek. A tavak feltöltéséhez 10,5 millió köbméter, a vízszint fenntartásához pedig további 5 millió köbméter víz szükséges.
Jelenleg mintegy 3 millió köbméternyi víz maradt a tavakban. Lévai Ferenc szerint folyamatosan pusztul a halállomány, mert annyi víz sem érkezik, hogy a párolgási veszteséget pótolja.
Már 60 hektárnyi vízfelület teljesen kiszáradt. Az egyik tómeder 15 hektáros területén szükségmegoldásként aprómagkeveréket – görögszénát, szóját és retket – vetnek a bivalyoknak, mivel a szárazlegelőn várhatóan nem lesz elegendő táplálékuk.
A Rétimajorban kialakult helyzetről korábban ifj. Lévai Ferenc, a vezérigazgató fia is reagált a Pecaverzum Facebook-oldalán. Hét pontban válaszolt a hozzászólásokban felmerült kérdésekre és tisztázta a félreértéseket, többek között a politikai találgatásokat, a tavak levegőztetését, a halak értékesítését, a vízhiányt, az aszálykár-támogatást és a Mohosz szerepét.
A mostani nyilatkozatban id. Lévai Ferenc ismét hangsúlyozta, hogy megoldást keresnek, ugyanakkor nehéz elfogadniuk, hogy miközben egy törvényben előrébb sorolt vízhasználatnál élő állatok százezrei pusztulnak, és egy nemzetközileg védett vizes élőhely szárad ki, ugyanabból a vízrendszerből továbbra is jut víz öntözésre.
Rétimajor turisztikai és vendéglátó-szolgáltatásai közben továbbra is zavartalanul működnek, a vendégeket fogadják.
Az Aranyponty Halászati Zrt. árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, adózott nyeresége pedig 4 millió forintra csökkent a 2024-es 119 millió forintról. Magyarországon mintegy 26 ezer hektáron üzemelnek tógazdaságok.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: zakonyi.hu)
