Furcsán mozgó angolnát filmezett le április 14-én a Balatonon, a Szigligeti-öbölben egy horgász, aki a felvételt beküldte a Magyar Haltani Társaság (MHTT) „Mit fogtam?” rovatába.
„Önök szerint mi okozhatta a halnál ezt a jelenséget?” – tette fel G. Z. a kérdést a szakembereknek, akik azonban egyértelmű magyarázatot nem tudtak adni.
„A hal rendellenes mozgásának oka a videó alapján nem állapítható meg, de feltételezhető, hogy egy gerincsérülés áll a háttérben” – válaszolta az MHTT.
Íme a jelenet:
Angolnát már 1890-ben is telepítettek a Balatonba, abban évben 20 ezer ivadékot. Az állomány az 1961 és 1991 között zajló intenzív telepítések hatására vált jelentőssé, amikor 83 millió ivadékot engedtek szabadon.
A fentebb említett ivadékmennyiség pedig biztosította, hogy a Balatonban a mai napig is jelentős mennyiségű angolnát látni, noha a tóban nem szaporodnak.
1985-ben, majd 1991-es hatalmas angolnapusztulások történtek a Balatonon, utóbbi esetben közel 400 tonna volt a veszteség.
A valódi okot a mai napig nem sikerült teljes biztonsággal megállapítani, ám arra elegendő volt a két pusztulás, hogy véget vessenek a betelepítéseknek. Részletek ITT.
Ezeknek a halaknak a legidősebb példányai akár 70-80 évig is élhetnek, így – bár 1991-ben megszűnt az utánpótlásuk – még sokáig eléldegélnek majd a magyar tengerben.
„Bár az angolna őshonos, mesterségesen betelepített állománya a Balatonban nem kívánatos, ezért halászati engedélyünk lehetőséget ad a varsás gyérítésre” – mondta Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) horgászati ágazatvezetője egy pár hete megjelent videóban.
A kifogott angolnákat elsősorban külföldre értékesítik, mert idehaza nincs hagyománya a fogyasztásának.
Egy focicsapatnyi angolnát zsákmányolt nyolc óra alatt egy balatoni horgász. Nézd meg a terítékfotót ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT FB-videó képernyőfelvétel)
