Balatonaligán, a kikötő belső oldalán jelentős mennyiségű elpusztult süllőre és kősüllőre bukkantak március 11-én. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) szakemberei négy nap alatt több mint 1000 dögöt távolítottak el, és a tetemek száma tovább növekszik. A jelenség nem elszigetelt: Fonyódon és Balatonbogláron is találtak elhullott halakat. A kárókatonák zaklató hatása és a csökkenő oxigénszint együttes hatása állhat a háttérben.
Március 11-én, kedden érkezett a bejelentés, hogy aligai kikötőimóló belső oldalán jelentős mennyiségű döglött süllő mutatkozik.
Nagy Gábor, a BHNp Zrt. horgászati ágazatvezetője a szervezet közösségi oldalán megjelent videóban elmondta, március 14-én, péntekig – négy nap alatt – összesen több mint 1000 darab kősüllőt és süllőt gyűjtöttek be több mint 1,5 mázsa mennyiségben.
„Látszott rajtuk, hogy régi dögökről van szó. Iszaposak, sarasok voltak, többhetes dögökről beszélhetünk. A melegedő időjárás hatására dobták fel dobták fel őket az ilyenkor képződő gázok. A végét még nem látjuk, mert még mindig jönnek fel tetemek” – mondta Nagy Gábor, aki arról is beszámolt, hogy nem csak Balatonaligán történt elhullás.
„Fonyódon és Balatonbogláron már február közepe óta folyamatos jelentek meg a tetemek. Alkalmanként igaz csak egy-két tucatot szedtek kollégáink – ezt akkor még jelentéktelen mennyiségnek könyveltük el –, de összeadva az egyes alkalmakat, mára már Bogláron 150 kiló felett, Fonyódón 50 kiló felett tehető a dögök mennyisége. Itt is csak süllőről és kősüllőről van szó” – összegezte az eddigi adatokat a horgászati ágazatvezetője, hozzátéve, hogy a számok még nőni fognak, a melegedés a tetemeket folyamatosan „dobja fel”.
Balatonbogláron sajnos több kapitális méretű süllő is elpusztult, és az átlag is a kilóhoz közelített, míg a többi helyszínen 50-60 dekagramm volt az átlag.
„A három helyszínben közös, hogy csak a mólok belső oldalán történt elhullás, az itt telelő küsz- és keszegállomány miatt jött minden bizonnyal táplálkozási célból a ragadozó, és sajnos pórul járt” – állapította meg Nagy Gábor, aki a konkrétumokra is rátért.
Szerinte mivel a kárókatonák a nyílt vízen folyamatosan terelik, zaklatják az összegyűlt halcsapatokat, a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben állnak be a kikötőmedencékbe a keszegek. Ha egy ilyen zsúfolt helyre száll be a több száz vagy több ezer madárból álló csapat, és elkezdik a halakat még beljebb szorítani, nő az oxigénfogyasztás, és erős stresszt okoz nekik.
„Mivel a süllőnek és a kősüllőnek jóval nagyobb az oxigénigénye, jóval előbb sínylik meg ezt az állapotot. A szakmában úgy hívjuk, hogy »kipartol« az a süllő, amely érzi a fokozatos oxigénszint-csökkenést. Hirtelen oxigénszint-csökkenésnél még erre sem marad ideje, hanem ott ahol van, jellemzően a fenék közlei régióban megbódul, és csak sokkal később, a melegedő víz hatására jön fel a felszínre dög formájáéban. Ilyen »kipartol« süllőket és kősüllőket halőr kollégáink és horgászok több alkalommal mentettek az említett boglári és fonyódi kikötőkben” – árulta el.
Azt kérte, ha bemutatott jelensége utaló jeleket látnak a horgászok, minél előbb jelezzék BHNp Zrt.-nek.
Korábban is volt már példa hasonlóra, a két legsúlyosabb eset 2018-ban Balatonbogláron és 2022-ben Fonyódon történt.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BHNp Zrt. FB-videó képernyőfelvétel)
