Megnyitotta horgásztavát Baján a Megafish Kft. A cég pár hete már fogadja a vendégeket, akik négyféle tokra, köztük akár 60 kilós példányokra is horgászhatnak. Igazi különlegességnek számítanak a tóban a vizák, amelyekből több tucat él a vízben, és akár 30 kilós egyedek is horogra akadhatnak.
„Megnyúlt, hengeres testű hal. Fiatal korban az orra még hegyes és aránylag hosszú, idővel lekerekedik és viszonylag rövidebbé válik. Nagy szája a hasoldalon nyílik, szinte a fej egyik szélétől a másikig ér. Alakja félholdszerű, az orr irányában domború ívű, az alsó ajak középen megszakított. Négy sima, oldalról kissé lapított bajusza hátrahajtva eléri a szájnyílást. A farokrészen elhelyezkedő hátúszójában 62-73, a farkalatti úszójában 28-41 sugár van. Vértpikkelyeinek száma a háton 11-14, a hason 9-12. Nagyra növő hal, kifejlett példányai 3 méternél nagyobb hosszúságot is elérhetnek. Ez a viza” – így írta le a halfajt A Magyarország halfaunája című kiadványban Harka Ákos és Sallai Zoltán.
Főként a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben él, de egy kisebb állománya az Adriai-tengerben is megtalálható. A Dunán felúszó példányok révén őshonos vándorhalunk.
Régente valamennyi nagyobb folyóvizünkből fogták, így a Drávából, a Tiszából, a Marosból és a Körösből is. A Tiszából 1920-ban Vásárosnaménynál, 1933-ban Tiszafürednél, 1953-ban Tiszakécskénél még fogtak vizát, utóbb azonban már kizárólag a Dunából, és onnan is csak elvétve került elő egy-egy példány.
A legutóbbi három vizát a Dunából fogták: 1957-ben Paksnál egy 270 centist, 1972-ben Ercsinél egy 120 kilogrammosat és Paksnál 1987-ben egy 300 centis, 180 kilós példányt. Az utóbbi 2 évtized egyetlen észlelési adata.
Kijelenthető tehát sajnos, hogy a viza eltűnt a magyar folyókból, de Magyarországról nem, ugyanis néhány haltermelő még foglalkozik vizaneveléssel. Szaporítással viszont egy se. Ennek egyszerű az oka: nagyon későn válik ivaréretté, az ikrások 12-16 éves korukra, míg a tejesek 19-22 éves korukra lesznek csak nemzőképesek, és egyelőre még sehol sem érték ezt a méretet.
Baján, a Megafish Kft.-nél úgy döntöttek, hogy mostantól nemcsak gondozzák a vizákat, hanem megadják annak a lehetőségét is, hogy bárki kifoghasson egy kapitális példányt. Újra fogható tehát legálisan a viza Magyarországon, legalábbis a cég egyik bajai telephelyén, ahol a meglévő öt tó közül az egyiket megnyitották a horgászok előtt.
A tó halállománya változatosnak mondható. A 20 kilogramm feletti pontyokon kívül négyféle tok található meg benne. A legnagyobbak ezek közül a fehértokok, belőlük több 60 kiló feletti példány is él a vízben. A vizák – amelyekből több tucat lakja a tavat – elérhetik a 30 kiló feletti tömeget. Ezen kívül a vágótok és a szibériai tok fogható még.
A 4 hektáros vízterületre beszerezték a szükséges engedélyeket, és már fogadják a vendégeket, elkészült a horgászrend, nyilvánosak a jegyárak és a megvalósult telepítések adatait is közzétették.
„Nem tudom, hogy vannak-e valakinek ekkora halai tokfélékből Magyarországon… Mi tokokból 60 kiló fölöttieket is helyeztünk ki” – nyilatkozta a Pecaverzumnak az alapvetően „speciális” halak horgászati célú szaporításával foglalkozó Megafish Kft. ügyvezetője, Kovács-Bokor Dániel.
„Ez egyedülálló Magyarországon” – utalt arra, hogy vizákat lehet „kergetni” Baján, ahol többnapos túrára is adott a lehetőség, rendelkezésre állnak a stégek mellett sátorhelyek, illetve horgászházak várják a vendégeket.
A próbahorgászatok szeptemberben lezajlottak, és ugyan a hivatalos szalagátvágás még nem történt meg, a vendégeket már szeretettel várják. További infók ITT.
A Megafish Kft. egyébként közel 250 darab vizával rendelkezik, a legidősebb 10 éves és 40 kiló körüli. Ahhoz, hogy szaporítani lehessen a halakat, még 10 évet kell várni. Akkor kell majd eldönteni azt is, hogy az ikrákat kikeltetik vagy inkább eladják. A viza (orosz nevén beluga) ikrája a világon a legdrágább, egy kilogramm 2-3 millió forintot is érhet.
Kovács-Bokor Dániel el tudná képzelni, hogy Magyarországon természetes vizekbe is telepítsenek. Szerinte az tévhit, hogy folyóvízi halakat nem lehet tóban tartani.
„A halaknak az oxigénszint és a vízösszetétel számít. Én tavi körülmények között tudom ezeket a halakat nevelni. A probléma általában az oxigénszinttel van, meg azzal, ha valaki nagyon rossz minőségű tóban akar ilyen halakat tartani. Azért eliszapolódott, öreg tavakban nem ajánlatos tokokat tartani. A telephelyünk egy téglabánya területén helyezkedik el, tiszta agyag az egész talaj. Szerencsére nagyon jók az adottságaink, és jó minőségi vizünk is van, egy holtágból vételezünk, Duna-víz” – mondta Kovács-Bokor Dániel.
A tokféléket szinte kizárólag tápon nevelik, mert nem tudunk nekik annyi természetes táplálékot adni, amennyi elegendő lenne, de azért kapnak élő halat is. „Kevesen tudják, de a viza ragadozó. A vizánál tapasztaltam, hogy ha takarmányhalat teszek ki télire, gyönyörűen megeszi tavaszig. Ahogy a harcsa felöklendezi a takarmányhalat halászatnál, úgy a viza is” – árulta el.
A Megafish Kft.-nél egyébként jelenleg 15 halfajjal foglalkoznak: menyhal, csuka, süllő, csapó sügér, pisztráng sügér, szürkeharcsa, amerikai harcsa (pettyes harcsa), compó, vágótok, kecsege, viza, domolykó, jászkeszeg, balin, márna, dévérkeszeg, ponty.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Pecaverzum/Megafish horgásztavak FB-oldal)
