Rövid, méltósággal viselt betegséget követően, életének 84. évében elhunyt Gönczy János, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) egykori vezérigazgatója, aki 1993-tól 2002-ig vezette a társaságot, miközben az emlékezetes tiszai ciánszennyezést követően (2000) tiszai kormánybiztos is volt. Személyében ismét egy ikonikus alakját vesztette el a hazai halásztársadalom.
Gönczy János 1939 augusztus 16.-án született Ungváron. Halászati pályafutását az OMMI Vízélettani Laboratóriumában kezdi, ahol Ribiánszky Miklós kutatási témájában, a Fonyód-Zardavári halastavak kísérleteinél dolgozik. Itt kerül először szakmai kapcsolatba a Balatonnal. Kísérleti munkája Kárpáthy Árpád vízkémikus tudományos kutató vezetésével 3 évig tartott (1959-1961).
Ezt követően halász lesz a Balatoni Halgazdaság keszthelyi brigádjában, és részt vesz a harcsa táplálkozásvizsgálatában. Később a Kisállattenyésztési Kutatóintézet munkatársa lesz Gödöllőn, és levelező úton elkezdi az agráregyetemi tanulmányokat.
1966-tól az Országos Halászati Felügyelőséghez kerül műszaki munkatársként. Itt Kővári József főmérnökkel sok kisebb (tsz) tógazdaság, holtágelzárás, egyéb halgazdasági létesítmény terve viseli nevét. Ők tervezték a siófoki angolnacsapdát is, amely egyedülálló, kitűnően működő halfogó létesítmény volt napjainkig (2022) Közép-Európában.
Ezután hét évet tölt a felügyelőségen, ez alatt műszaki-, természettudományos halászmérnök lesz. Főként a fogástechnika, a halászati építmények és a gépesítés ismereteiben mélyed el a halászati szakma mellett. Mestere lesz a hálókészítésnek, amelyet a balatoni és a szegedi halászoktól tanult meg.
A halászszakma iránti tiszteletét és elkötelezettségét a szakmáról való mindennemű ismeret elsajátításának igénye jól jellemezte. 1973-tól a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének természetesvízi agronómusa lesz. Itt a folyó- és állóvízi gazdálkodás mellett a halfeldolgozás is a témája.
1985-ben megjelenik legfőbb szakirodalmi műve, „Az angolna”, melyet Tahy Béla társszerzővel jegyez. 1987-től bekapcsolódik a magyar halászat brazíliai programjába. Az AGRO-INVEST kiküldöttjeként óriási brazil víztározók halgazdasági szaktanácsadója. Több vízterületen termelő halászatot honosít meg és irányít.
Hazatérve 1991-től halászati magánvállalkozó, főként szaktanácsadással foglalkozik, így kerül kapcsolatba ismét a balatoni halászattal, amikor a halpusztulás okainak tisztázásához a természetvédelmi illetékesek szakértőnek kérik fel.
1993 szeptemberétől aztán vezérigazgatónak nevezik ki a Balatoni Halászati Zrt. élére. Programjának részei a balatoni és a kapcsolódó halastavi termelés színvonalának felemelése a ’80-as évek teljesítményére, a halfeldolgozás reneszánsza, magas fokú kereskedelmi munka és a halász-horgász béke megteremtése volt a Balatonon.
„Rengeteg személyes élményem, szakmai és nem szakmai egyaránt fűződik hozzá közös balatoni munkánk során. Rendkívül büszkén tekintett munkatársaira, szakmabeli kollégák előtt csak úgy illetett bennünket: az én csapatom. Erős kezű, de lojális vezető volt munkatársaival szemben. A Balaton, a hal és a halászat szeretete és tisztelete példamutató volt számunkra. Emlékét örökké megőrizzük. Nyugodj békében, Vezérigazgató úr! ” – írta BHNp Zrt. oldalán megjelent nekrológban Szári Zsolt vezérigazgató.
Gönczy Jánost a BHNp Zrt. saját halottjának tekinti.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: pixabay.com, fotó: BHNp Zrt.)
