„A balatoni iszapkotrás megindítása összbalatoni érdek, az ehhez szükséges feltételek megteremtése önálló önkormányzati hatáskörben nem oldható meg” – hangsúlyozta a 24 Balaton körüli tagszervezetből álló Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének (BCSzSz) elnöke, Kőhalmi Balázs a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) február 13-i, csütörtöki ülésén Siófokon. A felvetésekre Czunyiné dr. Bertalan Judit társelnök, területfejlesztésért felelős államtitkár reagált.
A hirbalaton.hu cikke szerint a szövetség elnöke a BFT partnerszervezetének számító BCSzSz tevékenységéről beszámolva tért ki néhány aktuális balatoni problémára, kéréseket is megfogalmazva a BFT elnöksége felé.
Elsőként elmondta, hogy a szövetség kiemelt célja továbbra is a Balaton és térsége természeti értékeinek megőrzése és a fenntartható fejlesztések összehangolása. Tavaly a nyugat-balatoni térségben sokat tettek a vízbiztonság fokozásáért, a vízüggyel és a vízipolgárőrséggel összefogva. Közreműködtek illegális horgászkarók, – stégek eltávolításában.
Az elnök beszámolt arról is, hogy a szövetség megfogalmazta, és eljuttatta az illetékes tárcához az új területrendezési törvényhez kapcsolódó balatoni Vízparti Terv egyeztetésre körbeküldött tervezetével kapcsolatos álláspontját. Kiemelte a legfontosabb kéréseket, miszerint:
- A szabályozás segítségével ösztönözni kell azt a döntéshozó mechanizmust, hogy az önkormányzatok, esetleg civil szervezetek által igényelt vízparti területek tulajdon vagy kezelési joga kerüljön át a kérelmező szervezet részére; így lennének biztosítottak leginkább a balatoni önkormányzatok zöldterületei, azok rendezései, valamint a közpark és sétány funkcióik kialakítása, természet közeli fejlesztésük.
- Az új Vízparti Terv ábrázolja, és egyeztetések után tűntesse fel a már természetközelivé vált és sétányterületeket, ezzel segítve az ésszerű jövőbeni fejlesztéseket.
Kőhalmi Balázs a BFT ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton nyugati medencéjét egyre súlyosabban érinti az eliszaposodás problémája. Ez elsődlegesen a strandokon jelent gondot.
„A Balaton jelenlegi viszonylag alacsony vízállása, valamint a több mint húsz éve utoljára elvégzett iszapmentesítési munkálatok indokolttá teszik a mederkotrások újbóli megindítását, a strandok előtt lévő, már évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítását, a strandhomokozások újbóli végrehajtását, valamint ezekkel együtt a felgyülemlett kagylók és törmelékek eltávolítását” – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a meder feltöltődése leginkább a tó nyugati medencéjében figyelhető meg a Zala-folyó hordaléka miatt, ezért rendkívül fontosnak nevezte a Kis-Balaton és a Keszthelyi-medence kitisztítását.
Kérte az illetékes minisztérium döntéshozóit, a Magyar Turisztikai Ügynökséget és a BFT hathatós segítségét, hogy az említett problémák mielőbb megoldódhassanak, a beavatkozások elkezdődjenek.
Hozzátette, a zagyelhelyezés problémája megoldható, hiszen Fenékpuszta félig töltött zagyterei és a balatonszentgyörgyi felhagyott agyagnyerőhelyek alkalmasak lennének a zagyanyag befogadására.
A BCSZSZ elnökségének álláspontját ismertetve Kőhalmi Balázs szólt arról is, hogy szeretnék, ha lenne ismét egy politikai felelőse, miniszteri biztosa a Balatonnak, akivel szorosan együttműködhet a civilek szövetsége a balatoni élőhelyek védelme, és a vízminőség megőrzése érdekében.
A szövetség elnöke örvendetesnek nevezte, hogy egyre több a horgász a Balatonon. Ez azonban azzal is jár, hogy egyre komolyabb mennyiségi foszfor tartalmú etetőanyag kerül a vízbe, melynek algásodást kiváltó szerepe erősen valószínűsíthető – véleményezte.
A BCSzSz ezért azzal a javaslattal áll elő, hogy szakemberek vizsgálják meg, mekkora kockázattal jár a tóra nézve az etetőanyagok használatának mai gyakorlata a megnövekedett horgászlétszám mellett, és amennyiben indokolt, akkor a jövőben váljék a Balaton olyan sportszerű horgász vízzé, ahol az etetőanyag használatát szabályozzák.
„A civilek kérik a mielőbbi hathatós intézkedéseket és a partneri egyeztetéseket az említett témákban” – zárta szavait a szövetség elnöke.
Czunyiné Bertalan Judit, a BFT társelnöke, egyben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a tárca vezetője, Navracsics Tibor miniszter elég határozottan foglalkozik a balatoni ügyekkel. Hozzátette, természetesen továbbija a civilek kérését, illetve javaslatát.
Beszélt arról is, hogy a Balaton több tárca illetékességébe tartozó központi államigazgatási és kormányzati feladat. A térségben élők és ideutazók mindennapjait érintő egyeztetés indult meg a vasúthálózat fejlesztésről.
A Balaton ökoszisztémájával, iszaposodásával, algásodásával összefüggő problémakörben még ő kezdte meg a tárcaközi egyezetetéséket az Északnyugat-magyarországi fejlesztésekért felelős kormánybiztosként.
Rámutatott, a BCSzSz által javasolt zagytározók már belekerültek a Balatonnal kapcsolatos tervezési dokumentumokba. Hosszú évek egyezetetései után ugyanis megszületett a konszenzus az érintettek között – beleértve vízügyet, nemzeti parkot, államigazgatási szerveket, minisztériumokat – az iszapelhelyezés lehetséges helyszíneiről. A következő lépés ezek jogszabályi hátterének megteremtése lesz – magyarázta.
Megtörtént a többszörös felmérése és szakemberekkel történő egyezetetése annak is, hogy milyen ütemezésre lenne szükség a balatoni iszapkotrásban – mondta az államtitkár.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
