Hazánkban a horgászat népszerűsége egyre inkább növekszik, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az aktív horgászok száma már meghaladta a fél millió főt. Ennek a rekreációs tevékenységnek a gazdasági és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a horgászok által egyre nagyobb mennyiségben használt csalogató- és etetőanyagok bizonyos mértékű környezeti terhelést jelenthetnek vizeinkben – olvasható a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közleményében.
Az intézet munkatársai korábban már vizsgálták, hogy a horgászati tevékenységnek, illetve az azzal összefüggő etetőanyag-használatnak milyen hatása lehet a Balaton tápanyagforgalmi mérlegére éves szinten. Részletek ITT.
Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy a beszórt etetőanyagokból milyen mértékben szabadulhatnak fel olyan a tápelemek, melyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és vizeink minőségét.
A kérdés megválaszolásra a HUN-REN BLKI, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutató Központ és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének együttműködésében egy átfogó kísérlet készült, melyben a kutatók vizsgálták, hogy a különböző összetételű etetőanyagok használata során milyen mennyiségű tápanyag juthat a vízbe, és hogy az elfogyasztott etetőanyagok milyen élettani hatásokat gyakorolnak a halakra.
A kutatók kiszámolták, hogy 1 kilogramm etetőanyagból maximálisan 3 gramm nitrogén és 2 gramm foszfor szabadulhat fel egy nap alatt, illetve hogy az állati eredetű összetevőket nagyobb arányban tartalmazó etetőanyagokból különösen sok foszfor oldódhat ki a vízbe.
Pontyokkal végzett táplálkozási kísérletek során az is kiderült, hogy sem a növényi, sem pedig az állati összetevőket tartalmazó etetőanyagok nem okoztak gyulladást vagy egyéb egészségkárosodást.
Az állati eredetű etetőanyagokat fogyasztó pontyok nagyobb testtömeget értek el, ugyanakkor a növényi alapú etetőanyagok tápanyagtartalma hatékonyabban épült be a halak szervezetébe.
„Összességében elmondható tehát, hogy a rövid idő alatt nagy mennyiségben beszórt etetőanyag számottevő környezeti kockázatot jelenthet, mivel annak el nem fogyasztott részéből jelentős mennyiségű foszfor oldódhat ki a vízbe, amely algásodást okozhat” – áll a kutatók jelentésében.
Azt is megállapították, hogy az állati eredetű etetőanyagok jobban támogatják a halak növekedését, a vízminőség szempontjából viszont a növényi alapú anyagok használata lehet kedvezőbb, mivel tápanyagtartalmuk hatékonyabban épül be a halak testébe, így a halak kifogásával vizeinkre gyakorolt tápanyagterhelésük is hatékonyabban ellensúlyozható.
További részletek a kutatásokról ITT és ITT.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke egy év azt mondta, itt az ideje, hogy az etetőanyagok előállítása pontos szabványokhoz legyen kötve. Szerinte a vizekbe kerülő etetőanyagokkal kapcsolatban egységes szabványokat kell kialakítani, és a horgászszervezet ebben a Mate szakembereinek a segítségét kérte.
Korábbi számítások szerint évente 7500 tonna etetőanyag kerül be a magyar vízekbe. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy mivel etetjük azt a halat, amelyből akár vacsora is lehet.
A hatalmas mennyiségű etetőanyag jelenleg gyakorlatilag ellenőrzés nélkül kerül a hazai vizekbe, miközben bizonyos alapanyagokat, például az arzént tartalmazókat már kitiltották az Európai Unióból.
A csalianyagok ellenőrzésének és engedélyeztetésének kérdésével már az Európai Unió is foglalkozik.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
