Döme Gábor videója után reagált Futkos Attila, a Magyar Halászok Egyesületének egyik alapítója. A Felső-Tiszán tevékenykedő halász szerint a világbajnok horgász több állítása pontatlan vagy félrevezető volt, ezért részletes videóban válaszolt a varsák használatával kapcsolatos kritikákra, és arra kérte Döme Gábort, hogy a halászokat ne állítsa be ellenségként, és ne szítsa az indulatokat.
Mint arról korábban beszámoltunk, Döme Gábor két hete egy videóban arról beszélt, hogy a Felső-Tiszán egy rövid szakaszon 17 darab varsát számolt össze. A világbajnok horgász felvetette, hogy szerinte túl sok eszköz került kihelyezésre, és arról is beszélt, hogy egy varsába akár 50-100 kiló hal is belekerülhet.
A videó nagy visszhangot váltott ki a horgászok és a halászok körében egyaránt. Futkos Attila szerint több halásztársa is elküldte neki a felvételt, ezért döntött úgy, hogy nyilvánosan reagál. Ezt a Felső-Tiszán csónakban evezve tette meg, a videó közösségi oldalán jelent meg,
„Azt hiszem, kevesen tudják rólam, hogy nyolc évvel ezelőtt pár halásztársammal együtt alapítottunk egy civil szervezetet, aminek a neve a Magyar Halászok Egyesülete” – emlékeztetett a halász, aki szerint az egyesület azért jött létre, hogy a még megmaradt magyar halászok érdekeit képviselje.
Futkos Attila hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a halgazdálkodásra jogosult dönti el, engedélyezi-e a rekreációs halászatot az adott vízterületen. Elmondása szerint a Felső-Tiszán ez megengedett, egy ember pedig legfeljebb három darab szélvarsát használhat.
A halász arról is beszélt, hogy normál esetben kilométerenként egy rekreációs halászati engedélyt adnak ki, különleges esetekben pedig kettőt. Számítása szerint egy folyamkilométer körülbelül 15 hektárnyi területet jelent, miközben egy szélvarsa síkhálós felülete nagyjából 3-4 négyzetméter. „Azt hiszem, érzékelik vagy értik az arányokat” – jegyezte meg.
Futkos Attila vitatta azt is, hogy a varsák túl közel lennének egymáshoz. Elmondta, hogy a Felső-Tiszán a halgazdálkodási terv 50 méteres minimális távolságot ír elő az eszközök között.
A halász szerint az is rendkívül ritka, hogy egy varsába 50 vagy akár 100 kiló hal kerüljön.
„Én még soha, de soha nem láttam egyetlen szélvarsában sem 50 kiló keszeget, sem 50 kiló márnát, sem 50 kiló pontyot” – jelentette ki.
Futkos Attila ugyanakkor megerősítette, hogy a rekreációs halászokra ugyanazok a tilalmi időszakok, méretkorlátozások és elvihető halmennyiségek vonatkoznak, mint a horgászokra. Hozzátette, hogy a Felső-Tiszán egy horgász területi engedély nagyjából 43.000 forintba kerül, míg egy rekreációs halászati engedély ára körülbelül 103.000 forint.
Külön kitért arra is, hogy szerinte a Döme Gábor által bemutatott tevékenység nem minősül rekesztő halászatnak. „A hal a szélvarsa előtt, mögött, felett, alatt bátran el tud úszni” – magyarázta.
A videó végén Futkos Attila hosszabban beszélt a halászok és a horgászok kapcsolatáról is. Azt mondta, szerinte felesleges egymás ellen fordítani a két tábort, mert a Tiszán hosszú időn keresztül békésen megfértek egymás mellett.
„Nagyon szépen megkérem, és jegyezze meg, hogy amit ön képvisel, az egy hobbi, amit én, pontosabban mi képviselünk, ez egy szakma, egy százezerszer ősibb szakma, mint a horgászat” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a horgászattal nincs problémája, sőt ő maga és a gyermekei is horgásznak, viszont azt kérte, hogy a halászokat ne állítsa be ellenségként.
„A Tisza mindenkié. Száz éven keresztül elfért ezen a folyón békességben, becsületben, nyugalomban a halász és a horgász. Miért kell az indulatokat szítani? Miért kell hibást keresni?” – tette fel a kérdést.
Futkos Attila szerint nem a halászat okozza a természetes vizek halállományának problémáit. Úgy véli, ezt az elmúlt tíz év is bizonyítja, hiszen a kereskedelmi halászat megszüntetése után sem lett több hal a Tiszában, és ennek meglátása alapján a nem megfelelő halgazdálkodás az oka.
Végezetül jelezte, hogy bármikor szívesen leülne Döme Gáborral egy konstruktív beszélgetésre.
Mint ismeretes, a kisszerszámos halászokra vonatkozó szabályokat a halgazdálkodásról és a hal védelméről 2013. évi CII. törvény 133/2013-as végrehajtási rendelete szabályozza.
„Az állami halászjegy 1 darab, legfeljebb 16 négyzetméter hálóterületű aktív halászeszköz és 3 darab, az engedélyes azonosítására alkalmas – vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett – jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karikaátmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél” – olvasható a jogszabályban.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az országos szabályoktól eltérhetnek a halgazdálkodásra jogosultak, így több természetes vízterületen csak az emelőháló használatát engedélyezik, a varsát nem, a Felső-Tisza pont nem ilyen.
Mint azt korábban már többször megírtuk, 2024-ben 910 rekreációs halászt tartottak nyilván az országban, ami enyhe növekedést jelent az előző évi 884 főhöz képest, ugyanakkor elmarad a 2022-es 978 és a 2021-es 992 fős adatoktól.
A fogások mennyisége ezzel szemben jelentősen visszaesett: a 2024-ben kimutatott 38,9 tonna jóval kevesebb a 2023-as 53,9 tonnánál, ami 27,8 százalékos csökkenést jelent. Egy évvel korábban még minimális növekedés látszott, hiszen 2022-ben 53,3 tonnát, 2021-ben pedig 44,9 tonnát fogtak.
Mindez azt is jelenti, hogy az egy főre jutó éves fogás ugyan csökkent, de még mindig jóval magasabb, mint a horgászoké: egy rekreációs halász átlagosan mintegy 42,7 kiló halat vitt el, ami körülbelül 5,1-szerese egy horgász nagyjából 8,4 kilós éves átlagának.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Futkos Attila FB-videó képernyőfelvétel)
