Hatodik alkalommal készült el a horgászvizek egységes éves jelenléti, fogási és telepítési statisztikája, az adatokhoz kapcsolódó értékelés, amely a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) honlapján jelent meg.
A 2024. évi 4614 tonnás horgászfogás örvendetes módon, ha csak kismértékben is, de 2,8%-kal meghaladta az előző évi eredményt (2023: 4488 tonna, 2024/2023: +2,8%; 2022: 4478 tonna, 2023/2022: +0,2%; 2021: 4607 tonna, 2022/2021: -2,8%).
A fogások immár a negyedik éve minimális határokon belül változnak függetlenül attól, hogy az adott év a horgászat szempontjából kedvezően vagy kedvezőtlenül alakult.
Ezek ismeretében óvatosan kijelenthető, hogy a horgászok halelviteli szokásai állandósulni látszanak, és így a Mohosz által is támogatott gasztronómiai célú („konyhára történő”) horgászat és az élményhorgászat („catch and release” gondolkodás) egyensúlyba kerülése kezd körvonalazódni.
A horgászok által 2024-ben leadott állami horgászjegyes fogási naplók 97%-ának adatait határidőben rögzítették a HORINFO szakrendszerben (2023: 98%; 2022: 96%; 2021: 96%), mely szám az összes kiadott fogási napló 88%-a (2023: 87%; 2022: 86%; 2021: 89%).
Ahogyan 2023-ban, úgy 2024-ben is főképpen a gyermekek és külföldi (nem egyesületi tag) horgászok által le nem adott naplók okozták a különbséget, amely szabályozási változás nélkül az elkövetkezendő években sem lesz másképpen.
A Mohosz szerint kiemelten fontos, hogy a fogási naplókat a horgászok leadják, és azokat feldolgozzák, mert a jövőben egy adott vízterület esetében egyre jobban a horgásznapok, valamint a telepítések és a fogások tükrözésén fog alapulni a legtöbb közfeladat-ellátási alapú Mohosz támogatási pályázat is.
A trend továbbra sem változott a tekintetben, hogy a fogási naplók 22%-ában 2024-ben sem nem rögzítettek horgászattal eltöltött napokat, és összességében 53% nem tartalmazott elviteli horgászfogást sem.
„A Mohosz Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) és a Horgászjegy Kft. által kidolgozott, a »0«-ás fogási naplók célzott ellenőrzéseinek végrehajtása során sajnos kiütközött, hogy ezeknek a naplóknak egy része bizony tartalmazott fogást és horgásznapokat is, így nem tehetünk mást, mint a célzott ellenőrzések folytatását, kiterjesztését, a további adatpontosítások érdekében” – írták a közleményben.
Ami a kistestvér, azaz a turista állami horgászjegy kiadását, ezzel együtt a kiadott fogási naplók adatainak rögzítését illeti: elmondható, hogy a 2024-ben értékesített 15.933 darab turista állami horgászjegyes fogási naplójából kinyert adatok arról tanúskodnak, hogy az összes „turista” horgászfogás az összes horgászfogás 0,2%-át tette ki (2023: 0,22%; 2022: 0,19%; 2021: 0,22%).
2024-ben a horgászok által rögzített horgásznapok száma 7.494.081 volt, így e mutató összesen 1,7 %-kal növekedett (2023: 7.368.094, 2024/23: +1,7%; 2022: 7.396.436, 2023/22: -0,4%; 2021: 7.256.256, 2022/21: +1,9%).
A növekedés önmagában nem mondható soknak, de figyelemre méltó viszont, hogy az elmúlt három évben éppen 2024-ben horgásztak legtöbbet az emberek.
A horgászlétszám hozzávetőlegesen 1,3%-kal emelkedett 2023 óta, ez a szám nagyjából leköveti a horgásznapok számának növekedését.
2024-ben nem történt az alapokmányok árában változás, a területi jegyárak általában csak minimálisan – több helyen pedig egyáltalán nem – emelkedtek, ami szintén oka lehetett az említett fejlődésnek – jegyezték meg.
Érdemes e ponton újra rögzíteni – folytatták a közleményt –, hogy az alkalmi horgászok és a tényleges horgásznapok száma a valóságban ennél is magasabb, és az adatfelvételi és egyéb statisztikai hiányosságokat nem lehet, nem szabad egyedül a magán horgásztavak „nyakába varrni”.
Felmerül a kérdés, hogy mekkora tartalék lehet még a horgászlétszámban?
„Ha figyelembe vesszük, hogy évek óta a csúcsot a Covid19-világjárvány utolsó évének 560.000 főben megállapított létszáma jelenti függetlenül attól, hogy volt-e árváltozás a horgászokmányokban vagy sem, akkor a Mohosz álláspontja szerint az aktív horgászok (állami horgászjegyet váltók) létszámának jelenleg elérhető maximumát 600.000 fő körülire teszik.
A Mohosz az e-napló kifejlesztésével ennek a jelenléti mutatónak is a lehető legpontosabb monitorozását is célul tűzte ki. Az e-napló segítségével már vízterületre lebontva lehet majd a horgászattal eltöltött napokat vizsgálni, ezért mindamellett, hogy egyszerűbbé vált a naplóvezetés, az a halgazdálkodónak is jóval precízebb adatokat szolgáltathat.
A digitalizációval a halgazdálkodás, benne a telepítések és a támogatások jobb tervezhetőségét, ezen keresztül pedig a horgászok nagyobb fokú elégedettségében bízik a Mohosz, amely kéri, hogy aki teheti a jövőben éljen a horgászapplikáció nyújtotta előnyökkel, és válassza az e-napló vezetését.
2024 sem tartogatott meglepetést, így újra a ponty végzett az első helyen a fogható halfajok rangsorában.
A kifogott 2965 tonna mintegy 64%-os részesedéssel járult hozzá az összes fogáshoz (2023: 2841 tonna/63%; 2022: 2980 tonna/67%; 2021: 3152 tonna/68%).
2023-hoz viszonyítva a fogás 4,3%-os növekedést mutatott, ami hosszú idő után pozitív ívű változást eredményezett. Elképzelhető, hogy a 2023-ban megvalósult rekordkihelyezés (4920 tonna) 2024-ben éreztette legjobban a hatását, és ennek köszönhetően emelkedett a pontyelvitel az előző évihez képest.
Közrejátszhatott még a horgászattal eltöltött napok számának a növekedése is, de ez a tény – ahogyan a későbbiekben látni fogjuk – igaz lehet több faj fogásának emelkedésére is.
„Viszont ez a változás nem akkora mértékű, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le az eredményekből vagy éppen megdönthetetlen változáskövetési válaszként értelmezzük az egyébként örömteli növekedést. Amire továbbra sincs tényszerű magyarázat, az telepítések és a fogások közötti jelentős különbözet, és akkor a természetes állománygyarapodásról még nem is beszéltünk” – fogalmaztak a tájékoztatásban.
Megőrizték második helyüket a keszegfélék annak ellenére is, hogy a tavalyi 408 tonnás összes fogásuk 4,7%-kal volt kevesebb, mint 2023-ban (2023: 440 tonna 2024/23: -4,7%; 2022: 274 tonna, 2023/2022: 60,5%; 2021: 272 tonna, 2022/2021: 1%).
A most kimutatott 4,7%-os csökkenés csak a keszegfélékre vonatkozik. Az igazság az, ha 2023-ról idevesszük az „egyéb őshonos halfajokat”, akkor némileg nagyobb e trend aránya (-7,3%).
A fogási napló vezetésének egyszerűsítése ezt a kategóriát is érintette, mivel korábban ezt a kategóriát az egyéb őshonos halfajok kategóriával összevonva értékelték, amelyet 2024-ben kivezettek, így a korábban az ebbe a gyűjtőkategóriába tartozó halfajok most már egyértelműen a keszegféléket „erősítik”.
„Ha számszakilag most negatív is a változás, ettől függetlenül mindenképpen elmondható, hogy jelenleg a hazai vizeink többségének egyértelműen erősödő keszegállománya van, amely jelentős részben az okszerű telepítéseknek és a Mohosz e fajok pótlását ösztönző pályázatainak tudható be” – hangsúlyozták.
Szintén tartja előző évi harmadik pozícióját az ezüstkárász (233 tonna), és vele az ebben a kategóriában szereplő „egyéb idegenhonos halfajok” (a naplóbeírásban nem azonosított fajok, 24 tonna) összes mennyisége, amely együtt 257 tonnát tett ki (2023: 278,5 tonna, 2024/23: -7,7%; 2022: 349 tonna, 2023/22: -20%; 2021: 361 tonna, 2022/21: -3,5%).
A számokat részleteiben vizsgálva azt látjuk, hogy az ezüstkárásznak a kifogott mennyisége szinte alig észrevehetően, 0,3%-kal nőtt, de inkább stagnált, míg az „egyéb idegenhonos halfajok” fogása 47,9%-kal tovább csökkent.
„Ezek a számok azt mutatják, hogy a horgászok egyre tudatosabban vezetik a fogási naplójukat, és az ezüstkárász fogásokat a megfelelő rubrikába rögzítik. Óvatosan az is leírható, hogy az elmúlt évek trendjét elemezve a fogási adatok nem mutatják a faj inváziós térhódítását sem” – állapították meg.
Ha az amur fogását nézzük, akkor az előzmények okán akár előre oda lehetett volna ítélni számára a negyedik helyet.
A 225,5 tonna összfogása 3,5%-kal csökkent ugyan (2023: 234 tonna, 2024/23: -3,5%; 2022: 238 tonna, 2023/22: -1,8%; 2021: 236 tonna, 2022/21: +0,9%), de továbbra is igaz az, hogy az egyik kedvelt célhala maradt a horgásztársadalomnak.
„Ismételten kijelenthető, hogy fogási eredménye igazából évek óta stagnál – ezzel is bizonyítva, hogy nem emelkedik a telepítése és nincs (érdemi) természetes szaporulata –, viszont egyre inkább kezd »konfliktusfajjá« válni. A horgászok szeretik, azonban a természetvédők részben vélt, részben valós indokok alapján egyre inkább kizárólagosan ellenségként kezelik. A horgászszövetség továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy egyes zárt vizekben vagy csatornakarbantartás céljából egyes lezárt szakaszokon „van helye a nap alatt”, miként ezt a szomszédos olasz, szlovák vagy román példák is bizonyítják” – erősítette meg korábbi álláspontját a Mohosz.
Nincs új a nap alatt ragadozó fronton sem. A csoport legkedveltebb halfaja ismét a harcsa lett, ami összetettben az előző év ötödik helyét ismételte meg.
Annak ellenére sem sikerült (még) az előzés, hogy 9,5%-kal többet vittek haza belőle, és az így összesen kifogott 220 tonnával, ha kevéssel is, de lemaradt a negyedik helyről (2023: 201 tonna, 2024/23: +9,5%; 2022: 237 tonna, 2023/22: -15%; 2021: 194 tonna, 2022/21: +21,8%; 2020: 216 tonna, 2021/20: -10,0%).
A süllő 172 tonnával megőrizte a hatodik helyezését, és ez a fogási mennyiség 4,6%-kal haladta meg az előző évit (2023: 164,5 tonna, 2024/23: +4,6%; 2022: 163 tonna, 2023/22: +0,8%; 2021: 162 tonna, 2022/21: +1,0%).
„Most egyre inkább úgy tűnik, hogy a jelentős telepítéseknek is köszönhetően stabilizálódik a hazai állománya, sőt a fogása évek óta pozitív irányba mozdul el a megelőző évekhez képest” – helyezték nagyképbe az adatokat.
A busák (döntően fehér busa, illetve hibridek) 141,5 tonnás kimutatott fogása (2023: 115,5 tonna, 2024/23: +22,3%; 2022: 46 tonna, 2023/22: +152,5%; 2021: 47 tonna, 2022/21: -2,8%) ugyan még mindig a 7. helyen tartotta a fajokat, de egyre inkább zárulni látszik az olló a hatodik süllő és a busák között.
A fogási napló vezetésének egyértelműbbé tétele miatt a zsákmányolt busa mennyisége is egyre inkább közelít a valósághoz, mivel évek óta erősödik a célzott horgászata, és az is kijelenthető, hogy a horgászcikk-kereskedelem jelenleg az egyik legnagyobb lehetőséget paradox módon pont a busa fajok eredményes horgászatában látja.
„A fogási adatsorokat böngészve nem túl rózsás jövőkép tárul elénk, mert a prognózis alapján – a hasonló problémával küzdő országok mindegyikéhez hasonlóan – néhány éven belül legalább két helyezési számmal fog javulni ezeknek a fajoknak a listán elfoglalt pozíciója” – tekintettek a jövőbe.
„A jelenlegi, számos esetben jó példát jelentő ökológiai tevékenységek további támogatása mellett érdemes tovább dolgozni azon, hogy mielőbb megkezdődhessen a busák egész országot átfogó, készenléti jellegű, transzparens szelekciós halászata. Azt is látni kell, hogy nem szabad ámítani azzal magunkat, hogy mindez mindent megoldhat, mert a faj terjedésére a tartós és hatékony szakmai megoldást még sehol sem tudták felmutatni a világon” – tették hozzá.
A klímaváltozás eddigi legnagyobb vesztese 44,3%-os, kiemelkedő fogási növekményt produkálva gond nélkül őrizte meg nyolcadik helyét.
97,5 tonna összes fogása az elmúlt 3 év legkiemelkedőbb eredménye (2023: 67,5 tonna, 2024/23: +44,3%; 2022: 80 tonna, 2023/22: -15,6%; 2021: 81 tonna, 2022/21: -0,5%).
A Mohosz reméli, hogy nem hattyúdalról van szó, hanem a természetes szaporulat, az állománypótlások és akár az alkalmazkodás egyfajta mátrixa hozott eredményt.
A törpeharcsák (a gyűjtőfogalom ellenére a gyakorlatban már szinte kizárólag a fekete törpeharcsáról van szó) 2023-ban kerültek be az „elitet” jelentő 10 halfaj közé, és úgy tűnik, jelenlegi kilencedik helyezésükkel itt is ragadnak.
Bizakodásra adhat okot viszont, hogy a 44,3 tonnás fogásuk nem sokkal haladta meg a 2023. évben elért fogási mennyiségüket (2023: 44,3 tonna, 2024/23: +0,2%; 2022: 26 tonna, 2023/22: +72,9%; 2021: 28 tonna, 2022/21: -9,6%).
A Mohosz tisztában van azzal is, hogy a törpeharcsafogásokról nem minden esetben tanúskodik a fogási napló, de véleményük szerint az egyéb idegenhonos halfajként beírt 24 tonna sem bír már túl sok tartalékkal.
Ismerve és tudva a faj „népszerűségét” a horgászok körében, továbbá látva az intenzíven szelektált vizek tendenciáit, az elkövetkezendő években nem számolnak jelentős áttöréssel a fogásuk tekintetében.
A balin személyében új top 10-est köszönthetünk 2024-ben, igaz 2022-ben volt már ennél előkelőbb helyen is. Az akkori kilencedik pozíciójukat megismételni nem tudták ugyan, de 42 tonnás (2023: 39 tonna, 2024/23: +6,8%; 2022: 33 tonna, 2023/22: +18%; 2021: 37 tonna, 2022/21: -11,8%) fogásuk a tizedik helyre most is elegendőnek bizonyult.
A balin egy jó megmaradási eréllyel rendelkező halfaj, amely miatt telepítésük sikeres és egyre inkább elterjedt, állományuk ennek következtében stabilizálhatónak tűnik. A faj sportértéke kiemelkedő, ám emellett húsa meglehetősen szálkás, ámde ízletes. Vélhetőleg ezen, itt ismertetett tényezők miatt növekszik évről évre a fogása, melyben még van tartalék is.
A kép mindig a 10-es listából kicsúszók ismertetésével válik teljessé. Ezért most következzenek ezek a fajok, amelyek azért horgászszemmel nézve korántsem a futottak még kategória tagjai.
A 2023-ban tizedik helyezett márna 2024-ben kikerült az első 10-ből, és tizenegyedikként végzett.
A korábbi években felfutni látszott az állománya, de ez a tavalyi évben igen jelentős és nem várt visszaesést produkált. 21 tonnás fogása (2023: 44,3 tonna, 2024/23: -53%; 2022: 32 tonna, 2023/22: +37,4%; 2021: 20 tonna, 2022/21: +64,9%) jelentősen, mintegy 53%-kal maradt el az előző évitől.
2023-ban a Duna adta az összes márnafogás 76%-át, ez 2024-ben, ha kicsivel is, de 50% alá csökkent.
„Ismerve a Duna vízállásait, itt biztosan van ok-okozati összefüggés. Ezen túl még maximum remélhető, hogy nem az előző évek kiugró fogása okozta a fogás csökkenését, hanem a faj kíméletével kapcsolatos horgászgondolkodás pozitív irányú változása. Mindenesetre kíváncsian várhatjuk majd a 2025-ös adatokat” – áll az összegzésben.
Nem mozdult el a tizenkettedik helyről a kősüllő fogása annak ellenére sem, hogy örömteli módon 11,5 tonna (2023: 9 tonna, 2024/23: +29,3%; 2022: 10,5 tonna, 2023/22: -14,3%; 2021: 7,5 tonna, 2022/21: +40,4%) elvitelt produkált.
A kárókatona-problémával is erősen érintett kősüllő tekintetében a Mohosz számára meglepő a tavalyi év erősebb, sőt az elmúlt éveket tekintve rekordfogása.
Az azonban örömteli lenne, ha bebizonyosodik az, hogy állománya nagyrészt „önerőből” is képes a folyamatos megújulásra – fűzték hozzá.
A következő négy halfaj mindegyike nagyszerű horgászélményeket kínál, azonban – jelentőségüket nem csökkentve – csupán távirati stílusban számoltak be fogási eredményeikről.
A 2024. évi fogásokban 2,6 tonna elvitelt adó sügér egy 50 kilogrammos növekedéssel szinte pontosan megismételte előző évi eredményét (2023: 2,6 tonna, 2024/23: +2%; 2022: 2,6 tonna, 2023/22: +0,2%; 2021: 1,9 tonna, 2022/21: +36,1%). A faj fogását közel 50%-ban továbbra is a Balaton adja.
Ezt követi az angolna 2,3 tonnaelvitellel (2023: 2,5 tonna, 2024/23: -8,6%; 2022: 2,3 tonna, 2023/22: +8,6%; 2021: 2,0 tonna, 2022/21: +13,7%), nem meglepő módon szinte teljes egészben a Balatonból kikerülve.
Mivel egyre több helyen élvez helyi védettséget a compó, ezért egyre inkább számolni kell elvitelének további csökkenésével, amely 2024-ben 1,8 tonnát tett ki (2023: 2 tonna, 2024/23: -14,6%; 2022: 2,3 tonna, 2023/22: -13%; 2021: 2,2 tonna, 2022/21: +2,3%).
Jelentős aggodalomra adhat okot viszont a garda (2023: 1,3 tonna, 2024/23: -55,6%; 2022: 2,5, 2023/22: -48%; 2021: 2,2 tonna, 2022/21: +11,5%) fogásának drasztikus csökkenése, mert 2024-ben már csak 0,6 tonna került a fogási naplókba e fajból.
Abba belegondolni sem mer a Mohosz, hogy mi történik, ha ez a tendencia folytatódik. Mindezek ismeretében úgy gondolják, már nem csak gondolati szinten kell kezelni ennek az egykor balatoni zászlóshajó fajnak mesterséges állománypótlását.
A lista legvégén szokás szerint az időszakos (főleg október-decemberi) jelleggel horgászható, továbbra is periférián lévő menyhal 0,35 tonnás fogása mellett (2023: 0,3 tonna, 2024/23: +19,8%; 2022: 0,5 tonna, 2023/22: -41,4%; 2021: 0,8 tonna, 2022/21: -38,2%) a horgászat tekintetében szintén margóra szorítkozó sebes pisztráng és annak fogása (0,1 tonna) szerepel.
„A speciális sport- és gasztroélményt nyújtó menyhal esetében örvendetes, hogy előnevelt állományának telepítése továbbra is népszerű, így növekszik a remény az állományának stabilizálására. A vadvízi pisztrángfogás Magyarországon élőhelyi alkalmassági oldalról periférikus és sajnos az is marad a jövőben is” – konstatálták.
A már nem fogható státuszban lévő halfajokkal kapcsolatban azt írták, hogy a Mohosz feltett szándéka továbbra is, hogy a kecsege egy szigorú elviteli korlátozás mellett (2 db/fő/év) újra fogható legyen. Ennek érdekében tovább folytatják külön célprogrammal támogatott visszatelepítését.
Immár negyedik ütemben szintén 10 millió forintos keretösszeggel írták ki a telepítést és a jelölést támogató pályázatot, így 2024-es jogcímen 4200 kilogramm kétnyaras kecsege került 2025 tavaszán a Dunába és a Tiszába, valamint a Körösök különböző szakaszaira.
„A széles kárász sajnos egyre inkább a védettségi státuszért kiáltana (ha tudna), mert reálisan már nagyon kevés esély maradt állományának fennmaradására. Telepítései inkább képletesnek, semmint eredményesnek mondhatók, ráadásul a tiszta genetikai állomány szinte már csak álom a még megmaradt példányok esetében is” – olvasható a jelentésben.
A horgászversenyek szelekciós fogása 2020-tól gyűjtött adat és a gyakorlati tapasztalatok alapján itt is jóval nagyobb a halkivétel, mint a hivatalosan lejelentett mennyiség, bár a horgászversenyeken fogott inváziós halfajok esetében a jogszabály megengedő, így azok a verseny végén visszahelyezhetők a vízbe.
A 2024. évi adatok alapján a horgászsport „járulékos hasznaként” 3173 kilogramm inváziós halfaj (ebből 35 kilogramm busa, 1433 kilogramm törpeharcsa, valamint 1705 kilogramm ezüstkárász) került ki a vizeinkből.
Folytassuk az egyéb halkivételi módokkal! A 2024-ban nyilvántartott 910 fő (2023: 884, 2022: 978, 2021: 992) rekreációs halász (a rekreációs halászat a hagyományok okán, egyes nagyobb dunai és tiszai vízterületeken, valamint a Körösök vidékén korlátozottan megtartott egyéni szabadidős tevékenység) kimutatott 38,9 tonna fogása jelentős csökkenést mutatott (2023: 53,9 tonna, 2024/23: -27,8%; 2022: 53,3 tonna, 2023/22: +0,9%; 2021: 44,9 tonna, 2022/21: +18,7%). Ám az egy főre jutó halelvitel (az általános kg/fő/év számítással) fajlagosan még mindig mintegy 5,1-szerese egy horgász átlagos éves fogásának.
A rekreációs halászok főképpen a jelentősebb vízfolyásokon tevékenykednek, így az ezeken a vizeken tapasztalt hektikus vízjárás valószínűleg nem kedvezett a tevékenység űzőinek. A fogásokat tovább elemezve elmondható, hogy az átlagos horgászfogásokkal ellentétben itt a ponty aránya továbbra sem annyira hangsúlyos, mindösszesen 19,5 % (2023: 26%, 2022: 16%, 2021: 12%, 2020, „a nagy pontytelepítés éve”: 37%), a keszegfélékkel majdnem „grammra” megegyezően (19,5%), Érdekesen lehet a jövőre tekintve viszont a busa fogás, amely a tavalyi évhez viszonyítva 5%-kal emelkedett (21,5%), és akár úgy tűnhet, hogy e faj már az engedélyezett kisszerszámos eszközökkel is könnyen zsákmányul ejthető. Ezen kívül a harcsa 10%-os, egyébként újra emelkedő aránya (2023: 7%, 2022: 12%, 2021: 16%, 2020: 15%) számottevő még.
Az ökológiai célú, szelektív halászat 2024. évi eredménye egy jelentősebb növekedéssel 223,1 tonnát tett ki (2023: 187,2 tonna, 2024/23: +19,2%; 2022: 223,6 tonna, 2023/2022: -16,3%; 2021: 180,7 tonna, 2022/2021: +23,7%). A növekedés a 171,7 tonnára emelkedő fogás okán a törpeharcsának volt elsősorban köszönhető (2023: 144,6 tonna, 2022: 182,3 tonna, 2021: 141,7 tonna), a második helyen szereplő busát jellemzően csak a Tisza-tavon és egy-egy Csongrád-Csanád vármegyei holtágon gyérítették összesen 27,6 tonnával, mely eredmény mintegy 7%-kal volt magasabb az előző évhez képest. Feljegyezhettünk még egy 10,3 tonnás, ezüstkárász és egyéb idegenhonos halfajok gyűjtőfogalom alá tartozó halászfogást is.
A Balatonon varsák telepítésével tovább folytatódott az angolnaszelekció, így 2024-ben újabb 9 tonnával könnyítették meg a tavat.
„A busák horgászfogásának ismertetésekor már említettük, de itt is megerősítjük, hogy ökológiai oldalról nézve jelentős teljesítménynövelés szükséges a jövőben. Ennek érdekében meg kell teremteni a tevékenység tartós finanszírozását is, mivel – és ezt érdemes mindig megemlíteni – ezen közfeladatot címkézett forrás nélkül vette át a Mohosz” – emlékeztettek.
A rögzített fogások, nyilvántartott egyéb halkivételek alapján tehát a hazai, halgazdálkodási vízterületként nyilvántartott természetes vizeinkből a 2024-ben 4879 tonna hal került ki (2023: 4729,4 tonna 2024/23: +3%; 2022: 4756,2, 2023/22: -0,6%; 2022/21: -1,6%; 2021: 4832,8 tonna), ebből az állami horgászjegyes fogás 94,4% (2023: 95%, 2022: 94,0%, 2021: 95,1%), a turista állami jegyes horgászfogás 0,2% (2023: 0,2%, 2022: 0,2%, 2021: 0,2% 2020: 0,2%), a magánszemélyek rekreációs halászfogása 0,8% (2023: 1,1%, 2022: 1,1%, 2021: 0,9%), az ökológiai célú, szelektív halászat eredménye 4,6% (2023: 5,1%, 2022: 4,7%, 2021: 3,7%). Bejelentett továbbnevelési célú halkivétel nem volt.
„Aratás után vissza a vetéshez”, így jöjjenek a mindenkori fogásokat is jelentős részben megalapozó telepítési adatok. A fentebb bemutatott elviteli mennyiséggel szemben 4071 tonnás telepítésről (2023: 5444 tonna, 2024/23: -25,2%; 2022: 4149 tonna, 2023/22: +31,2%; 2021: 4749 tonna, 2022/21: -13,5%) lehet beszámolni, ami 516 (2023: 480, 2022: 449, 2021: 506) horgászszervezet 1007 (2023: 983, 2022: 893, 2021: 954) vízterületéről érkezett bejelentéseken alapult.
A tavalyi év részletes telepítési tényadatait a Mohosz OHSZK-hoz érkezett előzetes és realizációs bejelentések mellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) online bejelentő rendszerébe jogszabály szerint jelentett telepítések adataival is egyeztetni tudták.
A telepített halmennyiség visszaesése „borítékolható” volt, mivel a 2022-es aszályhelyzet miatti telepítési kompenzáció 2023-ban történt meg, így 2024-ben már nem indokolta és nem is írta elő semmi a többlettelepítéseket.
A halárak ugyanakkor nem emelkedtek, sőt a ponty esetében némiképpen csökkentek, így adva magyarázatot arra, hogy a telepített halállományok értéke összességében „csak” 6,7 milliárd forint (2023: 9,2 milliárd, 2024/23: -27,17%; 2022: 6,2 milliárd forint, 2023/22: +48,3%; 2021: 4,8 milliárd forint, 2022/21: +29,2%), mely összeg tartalmazza – főként ragadozó halfajok esetén – az előnevelt korosztályú, darabszámos telepítéseket is.
A hozzávetőlegesen 1300 tonnás telepítési volumencsökkenés a telepített fajok arányában érzékelhető eltolódást nem okozott, így a ponty állandósulni látszó kihelyezési százaléka mellett a többi faj hozzájárulásának aránya sem változott számottevően.
Hosszútávon viszont bizakodásra ad okot, hogy tovább növekszik a telepítések bejelentésének átláthatósága. A tavalyelőtti adatokhoz képest újabb 36 szervezettel több küldött állománypótlásra vonatkozó jelentést.
A telepítésekből továbbra is 90% (2023: 90%, 2022: 90%, 2021: 91%) a ponty, kihelyezett mennyisége pedig 3657 tonna (2023: 4920 tonna, 2024/23: -25,7%; 2022: 3743 tonna, 2023/22: +31,5%; 2021: 4328 tonna, 2022/21: -13,5%).
2024 pontytelepítési irányszámai visszaálltak a 2022-es szintre, amely a már említett aszályvészhelyzeti intézkedés miatt eleve egy lecsökkentett mennyiség volt.
Ez az alacsonyabb kihelyezett mennyiség önmagában nem akkora probléma, az viszont ismét bebizonyosodott, hogy a hazai horgászat pontycentrikussága nem tud elmozdulni a 90% telepítési összmennyiségről. Beszédes számadat, hogy az összes telepítés változása szinte pontosan leköveti a ponty telepítés változásának %-os értékét.
„Továbbra is elgondolkodtató a ragadozók és keszegfélék telepítésének alacsonyabb hajlandósága. Ebből arra lehet következtetni, hogy a halgazdálkodásra jogosultak a biztosra mennek, és nem mernek vagy nem akarnak kockáztatni a bevált halgazdálkodási koncepción, illetve az erősen elpontyosodott vizekben a zömében előnevelt ragadozó halfajok egyszerűen kedvezőtlen feltételek között találják magukat a táplálékbázis szempontjából, és így nincs pozitív visszajelzése további telepítéseik létjogosultságának” – vázolta a kialakult helyzetet a Mohosz.
Folytatva a sort a telepített mennyiség szerinti sorrendben, 2024-ben 233 tonna keszeg (2023: 290 tonna 2024/23: - 19,7%; 2022: 235 tonna, 2023/22: +23,4%, 2021: 250 tonna, 2022/21: -5,9%), 63 tonna süllő (2023: 104 tonna, 2024/23: -39,8%; 2022: 38 tonna, 2023/22: +174%; 2021: 47 tonna, 2022/21: -18%), 32,5 tonna amur (2023: 29,7 tonna, 2024/23: +9,1%; 2022: 31,8 tonna, 2023/22: -6,5%; 2021: 32,4 tonna, 2022/21: -1,8%), 29 tonna csuka (2023: 37,6 tonna, 2024/23: -22,7%; 2022: 43 tonna, 2023/22: -12,1%; 2021: 30,7 tonna 2022/21: +39,7%), 28 tonna harcsa (2023: 31,2 tonna, 2024/23: -11,1%; 2022: 30,3 tonna, 2023/2022: +2,9%; 2021: 30,6 tonna, 2022/2021: -1,0%), 11,1 tonna compó (2023: 11,1 tonna, 2024/23: -13,4%; 2022: 9,2 tonna, 2023/22: +20,6%; 2021: 10,9 tonna, 2022/21: -15,4%) 6,3 tonna kecsege (2023: 7,2 tonna, 2024/23: -12,8%; 2022: 8,1 tonna, 2023/2022: -11,3%; 2021: 7,5 tonna, 2022/2021: +8,7%), valamint összesen 13 tonna mennyiségben balin, sebes pisztráng, kősüllő, márna, menyhal, valamint az ezen telepítésekhez engedéllyel bíró zárt vizekbe egyéb idegenhonos halfajokat (lénai tokot, afrikai harcsát, szivárványos pisztrángot) is telepítettek a horgászszervezetek.
Ahogyan a telepítések összegzésénél is említették, az állománypótlás csökkenésének fő oka a halgazdálkodási tervekben foglalt mennyiségek kompenzációja utáni normalizálódás volt. Mivel az arányok nem változtak a ponty és az egyéb telepített fajok között, így törvényszerű, hogy a többi faj kihelyezése is követte a negatív irányú változásokat.
Némileg növekedett az amur telepítése (+9,1%), de ezt inkább a rendszer fehéredésének tudják be, azaz a jogszerű állománypótláshoz már egyre többen kérik a halgazdálkodási hatóság hozzájárulását.
Érdekes módon a még sajnos kuriózumnak számító kősüllő, menyhal, márna hármas telepítési számai is jelentős növekedést mutattak, azonban így is elhanyagolhatóak a teljes képet nézve (összesen 2 tonna).
A horgászfogások folyóvízi statisztikája ITT, az állóvizeké pedig ITT érhető el.
A 2021-es fogási statisztika ITT, a 2022-es ITT, a 2023-as pedig ITT érhető el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: freepik.com)
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
