Ötödik alkalommal készült el a horgászvizek egységes éves jelenléti, fogási és telepítési statisztikája, az adatokhoz kapcsolódó értékelés. A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) honlapján megjelent anyagot Dérer István elnökhelyettes jegyzi, és személyes véleményt is fűz hozzá.
A 2023. évi 4488 tonnás horgászfogás az előző évi 4478 tonnás eredménnyel összehasonlítva, szinte „kilóra” megegyezik, de ha igazán pontosak szeretnénk lenni, akkor egy csekély mértékű, 0,2%-os növekedést mutatott (2022: 4478 tonna, 2023/2022: +0,2%; 2021: 4607 tonna, 2022/2021: -2,8%; 2020: 5666 tonna, 2021/2020: –18,7%) – olvasható a Mohosz honlapján megjelent összesítésben.
A tavalyi év az időjárás szempontjából ideálisan alakult, azonban az inflációnak köszönhetően a horgászokmányok ára is megemelkedett. Az előzetesen kalkulált 20%-os értékesítési kiesés helyett azonban „csak” 4%-kal esett vissza az állami horgászokmányokból kalkulálható aktív horgászlétszám. Ennek tükrében a 2023-ban regisztrált elviteli horgászfogás stagnálása még kevésbé meglepő.
A horgászok által 2023-ban leadott állami horgászjegyes fogási naplók 98%-ának adatait határidőben rögzítették a HORINFO szakrendszerben (2022: 96%; 2021: 96%; 2020: 98%), mely szám az összes kiadott fogási napló 87%-a (2022: 86%; 2021: 89%; 2020: 87%).
Ahogyan 2022-ben, úgy 2023-ban is főképpen a gyermekek és külföldi (nem egyesületi tag) horgászok által le nem adott naplók okozták a különbséget, amely szabályozási változás nélkül az elkövetkezendő években sem lesz másképpen – állapították meg.
A Mohosz szerint kiemelten fontos, hogy a fogási naplókat a horgászok leadják, és azokat feldolgozzák, mert a jövőben egy adott vízterület esetében egyre jobban a horgásznapok, valamint a telepítések és a fogások tükrözésén fog alapulni a legtöbb közfeladat-ellátási alapú Mohosz támogatási pályázat is.
Továbbra is aggodalomra ad okot – folytatták a közleményt –, hogy a tavaly leadott és rögzítésre került fogási naplók 22%-ában nem rögzítettek horgászattal eltöltött napokat és összességében 54% nem tartalmazott elviteli horgászfogást sem. Főleg az előbbi számot nehéz több tízezer horgásznál elképzelni…
A Mohosz Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) és a Horgászjegy Kft. ezzel összefüggésben ellenőrzési tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy megvizsgálja, mi állhat a gyanúsan sok „nullás” fogási napló mögött.
„Feltételezve azt, hogy a fogási naplók rögzítése általában rendben zajlik, nem gondolhatunk másra, mint arra, hogy egyes ellenőrizetlenebb helyeken, valamint egyes »fizetős« tavakon, illetve ott, ahol beírófüzet áll a horgászok rendelkezésére, a fogási napló pontos vezetése nincs minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelően megkövetelve” – vonták le a következtetést.
A turista állami horgászjegy kiadása, ezzel együtt a kiadott fogási naplók adatainak rögzítése során megállapítható volt, hogy tavaly az összes „turista” horgászfogás az összes horgászfogás 0,22%-át tette ki (2022: 0,19%; 2021: 0,22%; 2020: 0,21%) – írták.
2023-ban a horgászok által rögzített horgásznapok száma 7.368.094 volt, így e mutató összesen 0,4%-kal csökkent (2022: 7.396.436, 2023/2022: –0,4%; 2021: 7.256.256, 2022/2021: +1,9%; 2020: 8.324.046, 2021/2020: –12,5%). Ez az elhanyagolható mértékű csökkenés bőven betudható annak a már említett 4%-os aktív horgászlétszám-csökkenésnek, amely a 2023-as évet jellemezte.
Ide tartozik még, hogy a Tisza-menti halgazdálkodásra jogosultak arról számoltak be, hogy a nyári árvizes hetek miatt visszaesett a napijegyes forgalom abban az időszakban. Évről évre megállapítható, hogy a horgászattal ténylegesen eltöltött napok száma jelentősen magasabb lehet, de például egyes tavakon történő horgászatok esetén a fogási naplóba történő bejegyzések aktív helyi kontroll hiányában nagy valószínűség szerint a halfogásoknál már ismertetett módon elmaradnak.
„Mivel a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia 2030 elnevezésű projekt beindulásának egyik fontos eleme a horgászattal eltöltött napok számának ismerete, ezért újra kérem, hogy ezen hiányosságokon együtt változtassunk!” – szólt a pecásokhoz a Mohosz.
Továbbra sem meglepő módon 2023-ban is a ponty adta az összes horgászfogás túlnyomó többségét, mintegy 63% részesedéssel és 2841 tonna kifogott mennyiséggel (2022: 2980 tonna / 67%; 2021: 3152 tonna / 68%; 2020: 3895 tonna / 69%). 2022-hez viszonyítva a fogás 4,7%-kal csökkent, ami az évenként megfigyelhető negatív trendeket figyelembe véve elgondolkodtató.
A Mohosz szerint viszont jobb magyarázat ismét nincs a csökkenésre, minthogy a horgászgondolkodás ténylegesen egyre jobban a fogás élményét részesíti előnyben a halelvitel ellenében, illetve hogy sajnálatos módon a fogások rögzítése továbbra is hagy kívánnivalót maga után.
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a bejelentett pontytelepítések mértéke jelentős mértékben – 2000 tonnával! – haladta meg az elviteli fogásokat. Ez a hatalmas különbség részben azzal magyarázható, hogy a 2022-ben a rendkívüli aszály miatt hatóságilag engedélyezett telepítéselmaradás a 2023-as évben realizálódott, hiszen a vállalt mennyiségek tekintetében a halgazdálkodási terv szerinti átlagban kell megfelelniük a halgazdálkodó horgászszervezeteknek. A legalább részleges választ a 2024. év feldolgozása hozza majd meg.
A második helyen a tavaly még bronzérmes pozícióban tanyázó keszegfélék (429 tonna) és az e kategóriát is erősítő (a naplóbeírásban nem azonosított) „egyéb őshonos halfajok” (11 tonna) állnak, amelyek együtt 440 tonna elvitelt jelentettek (2022: 274 tonna, 60,5%; 2021: 272 tonna, 2022/2021: 1%; 2020: 311 tonna, 2021/2020: –12,6%).
Ez a mennyiség mintegy 60,5%-kal haladta meg ez előző évi fogást ebből a kategóriából. Tavaly még óvatos becsléssel azt a reményt fogalmazták meg, hogy stabilizálódjon a keszegállomány a vizeinkben. A több mint 150 tonnás pozitív emelkedésre az adhat magyarázatot, hogy a ponty elviteli kvótáját egyre több helyen szigorítják és az egyre nagyobb telepítési volumennek köszönhetően a keszegféléket egyre inkább megbecsülik (megtartják) már a horgászok, de Dérer István szerint a legfőbb magyarázat az, hogy a fogási naplóba történő beírásuk is egyértelműbbé vált.
A harmadik helyre csúszott vissza az ezüstkárász (232,5 tonna) és az ebben a kategóriában szereplő (a naplóbeírásban nem azonosított) „egyéb idegenhonos halfajok” (46 tonna) összes mennyisége, amely együtt 278,5 tonna kifogott mennyiséget tett ki (2022: 349 tonna, 2023/2022: –20%; 2021: 361 tonna, 2022/2021: –3,5%; 2020: 473 tonna, 2021/2020: –23,6%).
Ha a számok mögé nézünk, akkor kiviláglik, hogy magának az ezüstkárásznak a kifogott mennyisége 87,5%-kal nőtt, míg az „egyéb idegenhonos halfajok” fogása 79,4%-kal csökkent. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korábban ebbe a gyűjtőkategóriába esett fajok zömében ezüstkárászok lehettek.
A tények szerint jelentősen javította a fogási napló pontosabb vezetését az is, hogy 2023-tól már az inváziós fajok 3 fő kategóriája (ezüstkárász, busák, törpeharcsák) a fogási napló fogásösszesítő táblázatának fejlécében szerepel és nem a kódokat böngészve kell ezeket a fajokat a naplóba beírni.
Az amur évek óta stabilan tartja 4. helyét. A 234 tonna összfogás alig észrevehető csökkenést mutat (2022: 238 tonna, 2023/2022: –1,8%; 2021: 236 tonna, 2022/2021: +0,9%; 2020: 256 tonna, 2021/2020: –7,7%; 2019: 255 tonna, 2020/2019: +0,4%), de továbbra is igaz az, hogy az egyik kedvelt célhala maradt a horgásztársadalomnak.
Fogási eredménye igazából évek óta stagnál, de egyben az is kijelenthető, hogy Magyarországon igen stabil állománnyal rendelkezik. A horgászszövetség továbbra is szorgalmazza ezen önkéntes növényirtó szakmunkások esetében az egyes víztípusokba (különösen a csatornákba) a kihelyezési tilalmak átgondolását a „helybentartás” érdekében halrácsok létesítésével, vagy szaporodásképtelen állományok szakmailag átgondolt, felelős kihelyezésével. Itt is érdemes kiemelni, hogy az amur természetes vizekbe történő kihelyezése továbbra is külön hatósági engedélyhez kötött.
A ragadozók közül megőrizte vezető pozícióját a harcsa, de az összetettben elért 5. helyéhez elegendő volt egy 15 százalékponttal szerényebb 201 tonna fogás is (2022: 237 tonna 2023/2022: –15%; 2021: 194 tonna, 2022/2021: +21,8%; 2020: 216 tonna, 2021/2020: –10,0%).
Ez a csökkenés jelentősnek tűnhet, azonban a harcsa elviteli lehetőségét korlátozta a Mohosz haszonbérletébe tartozó vizeken a darabszám-korlátozással érintett fajok esetében 2023-tól érvényben lévő 150 kilogrammos elvihető éves összmennyiség, valamint az egyre több helyen bevezetett éves kvóta is, mert egy-egy nagyobb példány elvitele könnyen a további tervezett halelvitel rovására mehet.
Emellett még egy fontos változás is érintette a harcsa horgászatát, mégpedig az, hogy a tilalmi idejében 2023-tól kezdődően már az 100 centimétert meghaladó példányok sem vihetők el. „Álláspontom szerint ezek a tények együttesen járultak hozzá a fogásának várhatóan átmeneti visszaeséséhez” – fogalmazott a Mohosz elnökhelyettese.
A süllő immár zsinórban harmadik éve szinte ugyanazt a fogási eredményt produkálva tavalyi 6. helyezését 164,5 tonna fogással őrizte meg (2022: 163 tonna, 2023/2022: +0,8%; 2021: 162 tonna, 2022/2021: +1,0%; 2020: 233 tonna, 2021/2020: –30,7%; 2019: 251 tonna, 2020/2019: –7,2%).
Ez továbbra is figyelemre méltó eredmény, de a tavalyi, majd megduplázódott telepítési volumennek köszönhetően e faj várhatóan pozitív irányba mozdulhat el majd erről a holtpontról. A megnövelt kihelyezés vélhetően a nagy kárókatonák általi süllőfogyasztást is kompenzálja (sajnos részben generálja is), de még így is bőven juthat majd horogra is belőle.
A természetes vízen gazdálkodók pedig továbbra is bíznak abban, hogy egy-egy „vizesebb” időszak a természetes szaporulatra is pozitív hatással lesz. Mindenesetre az elmúlt évek alapján joggal reménykedünk abban, hogy az értékes süllő továbbra is jelentős szerepet tud betölteni a horgászfogásokban.
A busák (döntően fehér busa, illetve hibridek) 115,5 tonnás kimutatott fogása (2022: 46 tonna, 2023/2022: +152,5%; 2021: 47 tonna, 2022/2021: –2,8%; 2020: 37 tonna, 2021/2020: +27,2%) egy hellyel előrébb, a magyar fogási rangsor 7. helyére hozta fel ezeket a fajokat.
Nem feltétlenül a faj népszerűsége nőtt meg ennyire 2022 óta, hanem az ezüstkárászhoz hasonlóan a fogási naplók egyértelműbbé vált fogási rögzítésének a protokollja fehérítette ki a fajokra vonatkozó fogási eredményeket.
Mindezektől függetlenül természetesen igaz maradt az is, hogy a faj horgászata egyre jelentősebb, és kisebb részben a gasztronómiája is nagyobb teret hódít.
„Egy gondolatnyit időzve még a busáknál újfent megjegyzendő, hogy az egyik legfőbb horgászszövetségi feladat a szelekciós busahalászat, mint közfeladat forrásainak megszerzése, a munka megkezdése, majd állandósítása a jövőben. Ha pedig a busák horgászfogását összehasonlítjuk a szelekciós fogásukkal (25,7 tonna), akkor még inkább megerősítést nyer, hogy halászati engedélyes fogásuk jelenleg elégtelen, erősítésre szorul” – szögezte le Dérer István.
Sajnos egyre lejjebb csúszik ezen a képzeletbeli ranglistán a csuka, a 67,5 tonna összes horgászfogás már csak a 8. helyre elegendő (2022: 80 tonna, 2023/2022: –15,6%; 2021: 81 tonna, 2022/2021: –0,5%; 2020: 107 tonna, 2021/2020: –24,5%).
Kijelenthető, hogy csodák továbbra sincsenek, egyre inkább biztossá kezd válni, hogy valóban a klímaváltozás egyik nagy vesztesével állunk szemben. Ennek ismeretében továbbra is komoly feladat hárul a tudományos háttérintézményekre, hogy a csuka szaporítására és kezelésére nagyobb hangsúlyt fektessenek, és valódi innovációval segítsék elő a faj hosszú távú magyarországi fennmaradását.
Jó hír, hogy egyes tógazdaságokban a termelési szerkezet átalakításával is egyre inkább előtérbe helyeződik a halfaj horgászati célú előállítása.
2022-ben még a „tízen túliak társaságának” kategóriájában szerepelt, 2023-ban már sajnos a legjobb tízbe verekedték magukat a törpeharcsák (a gyűjtőfogalom ellenére a gyakorlatban már csak a fekete törpeharcsáról van szó).
Tudjuk, hogy ez az előretörés egyáltalán nem okoz örömöt a horgászok körében, de a kimutatott 44,3 tonnás fogásuk (2022: 26 tonna, 2023/2022: +72,9%; 2021: 28 tonna, 2022/2021: –9,6%; 2020: 29 tonna, 2021/2020: –3,8%) a Mohosz véleménye szerint szintén annak köszönhető, hogy a fogási naplóba történő rögzítésük egyértelműbbé vált.
Az idegenhonosként rögzített 46 tonna halmennyiség további fehéredésével még várható némi emelkedés a jövőben, de mivel általános „közutálatnak” örvendenek, ezért a nem célzottan kifogott egyedek vélhetően nem a fogási naplókba kerülnek majd elsődlegesen.
Stabilizálta magát „tízes” listánkon a márna. A törpeharcsa erőteljes előretörésének köszönhetően a jelentős százalékpontos fejlődés ellenére visszacsúszott ugyan egy helyet, de a 44,3 tonnás (2022: 32 tonna, 2023/2022: +37,4%; 2021: 20 tonna, 2022/2021 +64,9%; 2020: 28,5 tonna 2021/2020: –31,2%) eredmény így is figyelemre méltó (mindössze 1 kilogrammal marad alul a törpeharcsák fogásával szemben).
Nem meglepő módon 2023-ban is a Duna adta a fogások legnagyobb részét (76%). „Korábban a vízhiányos időszak beszűkült folyómedreire gyanakodtam, mint a halfaj könnyebb zsákmányul ejtésének egyik okára, jelenleg pedig nem tudok másra gondolni mint arra, hogy a márna a legnagyobb folyónkon több szakaszon pontyalternatívaként az egyik legkönnyebben megszerezhető fehérjeforrássá vált” – írta Dérer István.
Innentől következzen a tízből kimaradók listája. A 2022. évben még kilencedik balin kicsúszott a legjobb fogási eredményeket produkáló fajok közül dacára annak, hogy a fogása örvendetes módon 39 tonnára emelkedett (2022: 33 tonna, 2023/2022: +18%; 2021: 37 tonna, 2022/2021: –11,8%; 2020: 56 tonna, 2021/2020: –33,5%; 2019: 51 tonna, 2020/2019: +9,8%).
A balin vizeinkben stabil populációt tart fenn. Jelenleg a pergető horgászok egyik legfőbb célhala catch&release (fogd meg és dobd vissza) szemlélettel, de úgy látszik, hogy a gasztronómiája is erősödőben van.
A tavalyi évben nagyszerű felfutást mutató kősüllő fogása csökkent ugyan, de 9 tonnája ezúttal is a 12. helyre volt elegendő (2022: 10,5 tonna, 2023/2022: –14,3%; 2021: 7,5 tonna, 2022/2021: +40,4%; 2020: 10,5 tonna, 2021/2020: –29,7%).
Az elmúlt öt évben meglehetősen ingadozó tendenciát mutatott fogás tekintetében, ezért a jövőben is arra lehet számítani, hogy ezen a képzeletbeli hullámvasúton mozogva változik majd a fogása. A kárókatona károkra is gondolva a Mohosz szerint szaporítását, telepítését erősen támogatni kell.
A következő négy halfaj már a fogási lista alján szerepel, ezért ökológiai szerepüket nem csökkentve, de horgászati jelentőségüket figyelembe véve adtak tájékoztatást a fogási eredményeikről.
A 2023. évi fogásokban 2,6 tonna elvitelt adó sügér szinte pontosan megismételte előző évi eredményét (2022: 2,6 tonna, 2023/2022: +0,2%; 2021: 1,9 tonna, 2022/2021: +36,1%; 2020: 4,3 tonna, 2021/2020: –56,2%). A faj fogását közel 50%-ban továbbra is a Balaton adja.
Ezután a vizekből az elfogyni nem akaró, még mindig 2,5 tonna kifogott mennyiséget felmutató angolna következik (2022: 2,3 tonna, 2023/2022: +8,6%; 2021: 2,0 tonna, 2022/2021: +13,7%; 2020: 2,0 tonna, 2021/2020: –9,1%), mely faj fogása stagnálónak mondható az időnkénti kisebb emelkedés ellenére is.
A legtöbb helyen nem, vagy csak igen korlátozottan fogható „doktorhal”, a compó 2 tonnával (2022: 2,3 tonna, 2023/2022: –13%; 2021: 2,2 tonna, 2022/2021: +2,3%; 2020: 2,5 tonna, 2021/2020: –8,0%) következik.
Ennek a fajnak telepítési felfutása a 2022-es évben jelentkezett erősen, amely azóta is növekvő tendenciát mutat. A compó megfogása (vigyázat! nem elvitele) különösen a neki kedvező vizeken egyre népszerűbb, ezt jelzi az is, hogy egy éven belül kétszer is megdőlt a hazai rekordja.
E fajt – szintén balatoni specialitásként – 1,3 tonna fogással a garda (2022: 2,5, 2023/2022: –48%; 2021: 2,2 tonna, 2022/2021: +11,5%) követi.
„A tavalyi évben is óvatosan kezeltem fogásának növekvő tendenciáját, de ez a drasztikusan lecsökkent eredmény egyre sürgetőbbé teszi e sérülékeny faj mesterséges utánpótlása irányába teendő lépéseket. Itt felmerülhet a jogos kérdés, hogy a garda fogása milyen mértékben kerül beírásra a keszegfélékhez, így torzítva az eredményt...” – morfondírozott a Mohosz-elnökhelyettes.
A lista legvégén az elmúlt évekhez hasonlóan az eredményes horgászat szempontjából csak időszakos (főleg október-decemberi) jelentőséggel bíró, 2023-ra már – szomorú leírni is – 0,3 tonnára csökkent menyhalfogás (2022: 0,5 tonna, 2023/2022: –41,4%; 2021: 0,8 tonna, 2022/2021: –38,2%; 2020: 1,6 tonna, 2021/2020: –47,6%) és a speciálisan a műlegyező horgászok körében kedvelt sebes pisztráng és annak fogása (0,1 tonna) foglal helyet.
A speciális sport- és gasztroélményt nyújtó menyhal esetében örvendetes, hogy előnevelt állományának telepítése egyre népszerűbb, így növekszik a remény az állományának stabilizálására. A „vadvízi” pisztrángfogás Magyarországon élőhelyi alkalmassági oldalról periférikus és sajnos a jövőben is az marad – írták az összesítésben.
„Utóiratként” ismét a két régebben jelentős, ma nem fogható (nem elvihető) státuszú halfajunkról. Jelenleg országszerte a kecsege az a faj, ahol a jelentős telepítések és bizonyítható adult állományok okán középtávon kitűzött és külön célprogrammal is támogatott horgászszövetségi cél az éves területi jeggyel rendelkezők esetében a szigorú korlátos elviteli horgászat (2 db/fő/év) visszaállítása.
Ennek érdekében a tavalyi évben a Mohosz OHSZK részéről a harmadik ütemben 10 millió forint keretösszeggel újra kiírták a telepítést és jelölést támogató pályázat, melynek eredményeként 2023 őszén és 2024 tavaszán 3800 kilogramm (a 2022. évi második ütemben 3000 kilogramm), jellemzően 30 centiméter feletti, egyedi haljellel ellátott kecsegét helyeztek ki a Duna és a Tisza, valamint új belépőként a Körösök különböző szakaszain. A 2021-ben megkezdett telepítések és tömeges jelölések sokat segíthetnek majd a kutatóknak az állományi adatok pontosításában is.
A széles kárász kapcsán sajnos maradt az az egybehangzó szakmai vélemény, hogy folytatódik az állomány összezuhanása, így már nem látszik reális esély a stabilizációra, főleg a foghatóvá tételre a jelentősnek mondható, inkább kvázi természetvédelmi értéket teremtő, nem gazdasági, hanem emocionális alapú telepítések ellenére sem.
A 2021-es fogási statisztika ITT, a 2022-es ITT érhető el.
Az 2023-as telepítési adatokról ITT, a nem horgászfogásnak minősülő halkivételekről pedig ITT írtunk bővebben.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: freepik.com)
