Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette a 2023-as horgászfogások statisztikáját. (Részletek ITT.) Most jöjjenek az egyéb módokon zsákmányolt halak szintén a Mohosz oldalán megjelent, Dérer István elnökhelyettes által írt összefoglaló alapján!
A horgászversenyek szelekciós fogása 2020-tól gyűjtött adat és a gyakorlati tapasztalatok alapján itt is jóval nagyobb a halkivétel, mint a hivatalosan lejelentett mennyiség. A 2023. évi adatok alapján a horgászsport „járulékos hasznaként” mindössze 2038 kilogramm inváziós halfaj (ebből 1580 kilogramm busa, 320 kilogramm törpeharcsa, valamint 137,5 kilogramm ezüstkárász) került ki a vizeinkből.
Folytassuk az egyéb halkivételi módokkal. A 2023-ban nyilvántartott 884 fő (2022: 978, 2021: 992, 2020: 984) rekreációs halász (a rekreációs halászat a hagyományok okán, egyes nagyobb dunai és tiszai vízterületeken, valamint a Körösök vidékén korlátozottan megtartott egyéni szabadidős tevékenység) kimutatott 53,9 tonna fogása minimális emelkedést mutatott (2022: 53,3 tonna, 2023/2022: +0,9%; 2021: 44,9 tonna, 2022/2021: +18,7%; 2020: 59,2 tonna, 2021/2020: –24,1%).
Itt az egy főre jutó halelvitel (az általános kilogramm/fő/év számítással) fajlagosan mintegy 7,6-szerese egy horgász átlagos éves fogásának, amely annak ellenére nőtt, hogy a „kishalászok” létszáma közel 100 fővel csökkent. A Mohosz ezért is tartja nagyon fontosnak, és fokozottan ellenőrzi is, hogy a tevékenység „ne csússzon át” kereskedelmi irányba.
A fogásokat tovább elemezve elmondható, hogy az átlagos horgászfogásokkal ellentétben itt a ponty aránya továbbra sem annyira hangsúlyos, mindösszesen 26% (2022: 16%, 2021: 12%, 2020, „a nagy pontytelepítés éve”: 37%), de ezzel az eddigi trendekkel ellentétben már a legnagyobb mennyiségben elvitt halfajnak számít, leszorítva az első helyről a keszegféléket (19,5%), de a harcsa 7%-os csökkenő aránya (2022: 12%, 2021: 16%, 2020: 15%) mellett a busafogás emelkedése is figyelemre méltó (16,5%).
Az ökológiai célú, szelektív halászat 2023. évi eredménye egy jelentősebb csökkenéssel 187,2 tonna volt (2022: 223,6 tonna, 2023/2022: –16,3%; 2021: 180,7 tonna, 2022/2021: +23,7%; 2020: 287,5 tonna, 2021/2020: –37,0%).
A csökkenést főképpen a busák és a törpeharcsafajok kifogott mennyiségének drasztikus visszaesése okozta. A szelektív halászati fogások közül ennek ellenére 144,6 tonnás fogásával még mindig a törpeharcsa a legjelentősebb (2022: 182,3 tonna, 2021: 141,7 tonna, 2020: 230 tonna, 2019: 195 tonna), a második helyen szereplő busát jellemzően csak a Tisza-tavon és egy-egy Csongrád-Csanád vármegyei holtágon gyérítették összesen 25,7 tonnával, ami mintegy 31%-kal maradt el az előző évhez képest.
A Balatonon varsák telepítésével tavaly újra történt angolnaszelekció, az eredmény nem is maradt el, hiszen 8,6 tonna került ki ezekből a „nyálkás jószágokból”.
A rögzített fogások, nyilvántartott egyéb halkivételek alapján tehát a hazai, halgazdálkodási vízterületként nyilvántartott természetes vizeinkből a 2023. évben 4729,4 tonna hal került ki (2022: 4756,2, 2023/2022: –0,6%; 2022/2021: –1,6%; 2021: 4832,8 tonna, 2021/2020: –19,6%; 2020: 6012,5 tonna), ebből az állami horgászjegyes fogás 95,0% (2022: 94,0%, 2021: 95,1% 2020: 94,0%), a turista állami jegyes horgászfogás 0,2% (2022: 0,2%, 2021: 0,2% 2020: 0,2%), a magánszemélyek rekreációs halászfogása 1,1% (2022: 1,1%, 2021: 0,9%, 2020: 1,0%), az ökológiai célú, szelektív halászat eredménye 5,1% (2022: 4,7%, 2021: 3,7%, 2020: 4,8%), bejelentett továbbnevelési célú halkivétel nem volt.
A 2022-es adatokról összefoglaló ITT.
Az 2023-as telepítési adatokról ITT, a horgászfogásokról pedig ITT írtunk bővebben.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum)
