A Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, illetve ezek mellékvizeiben élő pontokaszpikus gébfajok a 19. század óta mind távolabbi, édesvízi élőhelyeket foglalnak el, alapvetően északnyugati irányvonalat követve. Gyors terjedésük nagyobbrészt vizeink fölmelegedésével, kisebbrészt emberi közreműködéssel magyarázható.
A kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) Közép-Tisza-vidéki előfordulását 2017-ben figyelték meg a Nagykunsági-főcsatorna Abádszalókhoz közeli szakaszán.
Két évvel később már a Hortobágy-Berettyóból és a Tisza alsó szakaszáról is előkerült.
Április 9-én az Alcsi Holt-Tisza Szolnok belvárosához közelebbi szakaszáról – csalihalfogó emelőhálóval – az említett gébfaj két egyedét sikerült kifogni – számolt be a Magyar Haltani Táérsaság (MHTT) honlapján Sólyom Norbert.
A halfaj vélhetően természetes módon érte el a holtmeder vízrendszerét azon a Kengyeli-csatornán keresztül, amely a Nagykunsági-főcsatornával áll kapcsolatban.
A helyi horgászok szóbeli közlése alapján a halfajt már a korábbi években is kifogták az Alcsi Holt-Tiszából, így vélhetően már stabil állománya alakult itt ki.
„A Nagykunsági-főcsatornával számos Közép-Tisza-vidéki csatorna, holtmeder és halastó áll összeköttetésben, így a kerekfejű géb már számos vízrendszerben jelen lehet, ám ennek megerősítéséhez célzott felmérésekre lenne szükség” – írta a Sólyom Norbert.
A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb). Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva.
A halkutatók mégis azt kérik a horgászoktól, hogy ne engedjenek vissza egyetlen gébet se.
Ha bajban vagy a magyarországi gébek felismerésével, akkor ajánljuk a nagy gébhatározót ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
