2025. július 10. csütörtök | Amália
Aktuális

Jelentősen megszaporodtak a harcsafogások a Balatonon és a Tisza-tavon is

Jelentősen megszaporodtak a harcsafogások a Balatonon és a Tisza-tavon is

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elkészítette és honlapján megjelentette a 2024-es horgászfogások statisztikáját a legnagyobb állóvizek vonatkozásában is.

A magyar horgászat zászlóshajója, a 63.102 hektár területű Balaton összes rögzített fogása 2024-ben 633 tonna (2023: 701 tonna, a változás -9,8%; 2022: 559 tonna, +25,4%; 2021: 571 tonna -2,1%); ebből a pontyfogás 376 tonna (2023: 457 tonna, a változás -18%; 2022: 355 tonna, +29%; 2021: 358 tonna, -1,0%), amely így a teljes itteni halfogás 59,4%-át teszi ki (2023: 65,1%, 2022: 63,4%, 2021: 63%, 2020: 65%). 

A 17,3%-os részarányt jelentő, döntően keszegféléket tartalmazó gyűjtőkategória kimutatott fogása 109,5 tonna (2023: 103,5 tonna, a változás +7%; 2022: 79 tonna, +31%; 2021: 81 tonna, -2,5%), majd 8,9%-kos részesedéssel és 56,5 tonnával a süllő (itt inkább fogas) következik (2023: 62,2 tonna, a változás -9%; 2022: 58,1 tonna, +7%; 2021: 57,8 tonna,+0,6%). 

A sorban kiemelkedő felfutást (+44%) mutatva 29,3 tonnával a harcsa, majd az ezüstkárász (együtt az idegenhonos halfajok gyűjtőkategóriájával) következik 27 tonna eredménnyel. 

A balin fogása is tovább erősödött (13 tonna), ahogyan a csuka itt is kiugró évet produkált (7,5 tonna). Nőtt a fogása a kősüllőnek (1,6 tonna), a már-már balatoni specialistának számító sügérnek (1,2 tonna), illetve a compónak is (0,9 tonna). 

A garda fogása viszont aggasztóan visszaesett, 0,25 tonnás eredménye egyre sürgeti az állományhanyatlás okainak feltárását és a beavatkozás lehetőségeinek kidolgozását. 

A megelőző évhez képest viszont csökkent a kifogott törpeharcsa és a busa rögzített mennyisége. 

Értékelhető angolnafogás viszont az egész országban csak itt történik. A talán kevésbé kedvező, de állományszerkezet-változási oldalról inkább pozitív év tapasztalatait le kell szűrni, de a Balaton vezető pozícióját semmi sem veszélyezteti. 

Második az 1766 hektár területű a Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) 180 tonna elviteli fogással (2023: 145 tonna, a változás +24%; 2022: 143 tonna, +1%; 2021: 138 tonna, +3,4%). 

A ponty 79%-os fogási arányával teljesen „uralja” a mezőnyt, 142 tonna fogása (2023: 100,2 tonna, a változás +42%; 2022: 111 tonna, -10%; 2021: 112 tonna, -0,6%) előrevetítette, hogy a többi halfajból kevesebbet rögzítettek a fogási naplókban. 

A keszegfélék elvitele 15%-kal csökkent ugyan, de 16,5 tonnával (2023: 19,5 tonna, a változás -15%; 2022: 8,5 tonna, +129,5%; 2021: 7,1 tonna, +19,0%) még így is a második legnépszerűbb volt a fogásuk a horgászok körében. 

Az előző évhez hasonlóan, igaz némileg kevesebb fogást produkálva, 6,8 tonnával a harcsa, valamint 3,8 tonnás fogásával a süllő következik. 

A csuka 2,5 tonnája itt nem hozott érdemi változást. 2024-ben a csökkenő tendencia ellenére is a balin és az amur (egyaránt 1,8 tonna) elvitele tarthat még nagyobb érdeklődésre számot. 

Érdemes megjegyezni, hogy bár nem számottevő a kősüllőfogása, de a ponty melletti 43%-os elviteli növekménye figyelemreméltó.

Pozitívumként kell elkönyvelni, hogy az idegenhonos inváziós halfajok (ezüstkárász, busák, törpeharcsa fajok) fogása csökkent. 

A Tisza-tó – most már hivatalosan is 10.400 hektár vízterületével – a második legnagyobb állóvizünk, amely 160 tonna összes fogással (2023: 143 tonna, a változás +12%; 2022: 176 tonna, -19%; 2021: 172 tonna, +2,2%) a 2023. évi mélypont után kezd visszakapaszkodni oda, ahová egyébként nagysága és halállománya is minimum predesztinálná. 

A pontyfogás 59,7 tonnája némi növekedést mutat (2023: 56,2 tonna, a változás +6%; 2022: 75,8 tonna, -26%; 2021: 78,4 tonna, -3,2%) és ez az összes fogásból itt mindössze 37,3%-os részarányt (2023: 39,4%, 2022: 43%, 2021: 45%, 2020: 53%) jelent. 

Jelentősen megugrott a harcsa fogása, ami 44%-os növekményével 24,8 tonnás (2023: 17,2 tonna, változás +44%, 2022: 34 tonna, -50%; 2021: 33,9 tonna, 0%) összfogásával megelőzve a keszegféléket a második helyre lépett elő az elviteli listán, ami még azért is érdekes, mert a kiemelt vizek közül (a folyókat is beleértve) a Tisza-tavon szerepel a legnagyobb arányban az összes fogást tekintve (15,5%). 

A 23,5 tonnás keszegfogás (2023: 25 tonna, változás -5%; 2022: 14 tonna, +76,4%; 2021: 15 tonna, -1,5%) volumenében némiképpen csökkent, de 2022-es mélypontot követően a mennyisége stabilizálódni látszódik 20 tonna fölött. 

Az ezüstkárászfogás (és az egyéb idegenhonos halfajok) nagyjából stagnált (23,5 tonna), az idegenhonos inváziós halfajok közül a busa (1,5 tonna) és a törpeharcsák (1,5 tonna) elviteléből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni tekintve, hogy mindkét faj ökológiai szelektív halászata eredményesen folyik a vízterületen. 

Pozitív irányú megdöbbenést okozva a csukafogás majdnem kétszeresére emelkedett (11,5 tonna), melyre nem találnak ésszerű magyarázatot, bár az antivilágban a Tisza-tó mindig legendás csukás vízként volt elkönyvelve, így reménykedhetünk abban, hogy újra visszatérnek ide e nemes ragadozók. 

A süllő zsákmány (10,5 tonna) szintén növekedett, a ragadozók közül a balin fogási eredménye némileg javult (2,4 tonna), a kősüllő viszont közel megduplázta elvitelét (0,9 tonna). 

A képletesen és néha a szó szoros értelmében is az életéért küzdő Velencei-tó (2283 hektár) fogási eredményeit még mindig összeszorult gyomorral böngészhetjük. 

Némi bizakodásra adhat okot, az előző évihez viszonyított magasabb, 21,3 tonna fogás (2023: 16,8 tonna, változás 27%; 2022: 16,8 tonna, 0%; 2021: 19,5 tonna, -14,3%) még akkor is, ha ez leginkább az erőn felüli halasításnak köszönhető, semmint a természetes szaporulatnak. 

Ebből 19,5 tonna a ponty (2023: 13,7 tonna, változás 43%; 2022: 14,5 tonna, -6%; 2021: 16 tonna, -9,8%) az összes fogás 92%-a (2023: 82%, 2022: 87%, 2021: 82%, 2020: 81%). 

2023-hoz hasonlóan ezen kívül csak az ezüstkárász (0,9 tonna) és a keszegfélék (0,7 tonna) fogása volt értékelhető. 

A Mohosz továbbra sem látja, mikor következhet be az áttörés egy diverzebb halállomány irányában. Az egyre melegebb nyarak, a vízutánpótlás megoldatlansága miatt minden év legfőbb célja a túlélés, és reménykedés egy szebb jövőben.

A horgászfogások folyóvízi statisztikája ITT érhető el. Az 2023-as fogási és telepítési adatokról ITT írtunk bővebben.

A 2021-es fogási statisztika ITT, a 2022-es ITT, a 2023-as pedig ITT érhető el. 

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Pecaverzum)