2024. október 12. szombat | Miksa
Aktuális

Két vármegyét meghódított az inváziós cifrarák

Két vármegyét meghódított az inváziós cifrarák

Mind Baranya, mind Tolna vármegye területe vizes élőhelyekben igen gazdag, de sajnálatos módon mindkét vármegye álló és áramló vizeiben számos idegenhonos faj jelenlétét bizonyították az elmúlt évtizedekben.

Az észak-amerikai eredetű, inváziós cifrarák (Faxonius [Orconectes] limosus) első hazai példányainak észlelése után napjainkra hazánk leggyakoribb tízlábú rákfajává vált – olvasható a Magyar Haltani Társaság honlapján.

A Duna Baranya és Tolna vármegyei szakaszán az 1990-es évek második és a 2000-es évek első felében észlelték a folyam főágában és a hullámterén található mellékágakban, így számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb további vízrendszerekben is megjelenik. 

Bár a cifrarákot a Dráva horvát és szlovén vízgyűjtőjén már korábban kimutatták, a folyó magyarországi vízrendszerében az ellmúlt egy évtizedben nem jelezték.

A 2015 márciusa és 2024 február között, Weiperth András, Király Kinga és Bányai Zsombor Márk által végzett hidrobiológiai felmérések eredményeként sikerült kimutatni a cifrarákot Baranya vármegyében a Lánkai-patak dunaszekcsői (46,093025É, 18,755289K), a Véméndi-patak bári (46,053794É, 18,719621K), a Fekete-víz szaporcai (45,806682É, 18,102766K), a Gordisai-csatorna torkolat feletti szakaszán (45,769381É, 18,246824K). 

A cifrarák megjelenését Tolna vármegyében a Csámpai-patak 6. számú főút alatti (46,562744É, 18,829471K), a patakot befogadó Faddi-Duna mellékágban (46,446820É, 18,856796K), a Kabszegi-tóban (46,402469É, 18,718837K), a Bátai-holtágban (46,131370É, 18,789046K), a Szekszárd-Bátai-főcsatorna öcsényi (46,310019É, 18,740896K) és sárpilisi (46,245342É, 18,721208K), a Lajvér-patak bátai (46,130029É, 18,776509K), a Szálkai-víztározó alatti (46,256046É, 18,609949K) és a Völgységi-patak szekszárdi (46,378394É, 18,67341K) szakaszán észlelték. 

A vízfolyásokban, valamint egyes természetes és mesterséges állóvizekben megjelenő, esetenként jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek a holtágak, horgász- és haltermelő halastavak ökológiai állapotára is. 

A cifrarák megjelenése és terjedése a még mindkét vármegyében megtalálható folyami rák (Astacus astacus) és kecskerák (Pontastacus leptodactylus) állományaira is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként a még megmaradt állományokat is megfertőzheti.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: MHTT)