2022. június 27. hétfő | László
Aktuális

Kiderült, miért eltérő a csukák mintázata

Kiderült, miért eltérő a csukák mintázata

A horgászok jól tudják: ahány csuka, annyi szín, mintázat, forma. De mi okozhatja a faj nagymértékű változatosságát? Erre keresték a választ az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) munkatársai, akik több érdekes megállapítást is tettek a Kárpát-medencei csukaállományokról.

A csuka nem csak ökológiai szempontból kiemelt jelentőségű ragadozó halfajunk, de gazdasági jelentősége is nagy, mivel Magyarországon is a horgászok legkedveltebb zsákmányai közé tartozik. Ennek ellenére a faj természetes vízi állományairól eléggé hiányosak az ismereteink. Ez idáig kevés információnk volt a Kárpát-medencei csukaállományok genetikai viszonyairól, pedig a környezeti hatások mellett ez tényező is oka lehet a tapasztalt nagymértékű változékonyságnak – olvasható a BLKI honlapján.

A BLKI koordinálásával elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a terület természetes vizeiben csak a genusz névadó faja, az Esox lucius fordul elő, ugyanakkor a faj mindhárom ismert kládját (genetikailag már többé-kevésbé elkülönült csoportját) sikerült kimutatni. 

Az egyes kládok elterjedési mintázata és genetikai diverzitása arra utal, hogy csak az egyik, a déli klád tekinthető őshonosnak, a másik kettő – az észak-európai és a cirkumpoláris klád – vélhetően emberi segítséggel, telepítések révén kerülhetett be a területre. 

A kutatók vizsgálatainak eredményei rámutatnak arra, hogy a gazdaságilag hasznosított fajok állományainak génállománya jelentősen átalakulhat. Az egymástól már jó ideje elkülönült kládok másodlagos kapcsolatba kerülésével (génállományaik visszakeveredésével) a faj evolúciója is új irányt vehet.

A genetikai vizsgálatok mellett bizonyos anatómiai jegyek elemzését is elvégezték. Az eredmények arra utalnak, hogy a test mintázata inkább az egyed kortától (testméretétől) függ, mint a genetikai hovatartozástól. 

Ugyanakkor az eredmények azt sejtetik, hogy az egyes kládokba tartozó azonos korú egyedek testmérete és/vagy növekedési üteme jelentősen eltérhet. Így az sem zárható ki, hogy a két nem őshonos klád terjedése – a nagyobb testméretű egyedek szelektálásával és tenyésztésbe vonásával – emberi beavatkozás következménye. 

„E feltételezésünk igazolására további vizsgálatok lesznek szükségesek” – fogalmaztak a jelentésben a szakemberek, akik egy képgalériát is mellékeltek:

 

Kiderült, mit eszik legszívesebben a balatoni ponty. Tudd meg, mi az IDE KATTINTVA!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotó: BLKI)