A halakat mostantól nem feltétlenül kell kifogni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen fajok élnek a Balatonban, és milyen arányban fordulnának elő, elég lehet egy-egy vízminta a tó különböző élőhelyeiről.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) friss tanulmánya, amely a rangos Ecological Indicators tudományos folyóiratban jelent meg, bemutatja, hogyan válhat a környezeti DNS mintavétel a tó halállományának egyik legmodernebb monitorozási eszközévé. De mi is az a környezeti DNS?
Minden élőlény – így a halak is – apró nyomokat hagynak maguk után a környezetükben: elhullajtott hámsejteket, nyálat vagy akár ürüléket, amelyek mind tartalmazzák az adott faj genetikai lenyomatát.
A kutatók ezeket a mikroszkopikus örökítőanyag-darabkákat szűrik ki a vízből, és elemezik, így a jövőben anélkül is képesek lehetnek feltérképezni a tó halfaunáját, hogy egyetlen halat meg kellene fogniuk.
A kutatás eredményei szerint a környezeti DNS-vizsgálat olyan ritka vagy rejtőzködő fajokat is kimutat, amelyeket a jelenleg alkalmazott halászati módszerekkel gyakran nem sikerül megfogni, vagy éppen olyan gyakori fajokat, amelyeknek állományát a hagyományos halgyűjtési eszközök korlátai miatt nem lehet hatékonyan felmérni a tóban.
Ráadásul a módszer: gyors, kíméletes, és egyszerre ad átfogó képet a Balaton különböző élőhelyeinek – például nádasok, köves partok, kikötők vagy nyílt vízi területek – halállományáról.
Ez különösen fontos, mert a hagyományos mintavételek során más-más eszközöket kell használni a különböző élőhelyeken, így a kapott eredmények összehasonlíthatósága sok esetben korlátozott.
A környezeti DNS-elemzés viszont lehetővé teszi, hogy egységes módszerrel, vízminták gyűjtésével képet kapjunk a teljes tó halállományáról, annak térbeli és időbeli változásairól.
„Ez a módszer új távlatokat nyithat a Balaton – és más tavak – hosszú távú monitorozásában. Segíthet megválaszolni természetvédelmi és vízgazdálkodási kérdéseket, emellett hatékonyabb és kíméletesebb módszert kínálhat az ökológiai állapot nyomon követésére is” – fogalmazott közleményében a BLKI.
A részletes tanulmány ITT olvashtó el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
