A 950 méter tengerszint feletti magasságban fekvő festői szépségű Szent Anna-krátertó Erdély egyik legvonzóbb turisztikai látványossága. Nyílt vizének minőségéről első ízben 1941-ben az ifjú Hortobágyi Tibor neves botanikaprofesszor (1912-1990) közölt adatokat. Megállapította, hogy a tó lebegő mikroszkópikus algavilágának 97 százalékát egyetlen páncélos ostoros alga (Parvodinium inconspicuum) alkotta. Ám ez azóta jelentősen megváltozott, negatív irányba.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közötti együttműködés 2012-ben azt a meglepő eredményt hozta, miszerint tó mikroszkopikus algavilága az eltelt 70 év során nem változott – olvasható a szervezet közleményében.
Sajnos ez a kedvező ökológiai és vízminőségi állapot csupán 2016-ig állt fenn, ekkor a tó fitoplanktonjának tömege és összetétele gyors változáson ment keresztül és 2021-óta egy parányi zöldalga, a Stichococcus bacillaris vált egyeduralkodóvá miközben a víz átlátszósága a korábbi (2012) hat méterről egy méterre csökkent.
Ez a drasztikus vízminőségromlás összefüggésbe hozható a megnövekedett turizmus okozta környezeti terheléssel, de mellette egy inváziós halfaj az ezüstkárász szándékos vagy akaratlan betelepítésével is. Ennek a desztillált vizű (a víz sótartalma megegyezik az esővízzel) és korábban halnélküli tónak rendkívül egyszerű, de évtizedeken keresztül stabil ökológiai rendszerét alakította át az elmúlt évtizedben ez a tömegesen elszaporodott halfaj.
A 2012-2022 közötti limnológiai kutatások eredményeit Máthé István (Sapientia EMTE) és Vörös Lajos (BLKI) könyve összegzi, amely „A gyorsan változó Szent Anna-tó” címmel jelent meg az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában.
Az ebben lefektetett tudományos alapokra építették fel a 2024 júniusi komplex vizsgálatot, amely a tó teljes ökológiai rendszerének a legmodernebb analitikai eljárásokkal történő megismerését tűzte ki célul azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a táplálékhálózat szerkezetének és működésének ismeretében meghatározzuk azokat a gyakorlati beavatkozásokat, amelyek a tó vízminőségének javításához vezethetnek.
A BLKI kutatócsoportja, amelyhez Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Korponai János is csatlakozott, 2024 június harmadikán érkezett Hargita megyébe a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kar vendégeként. Június 4-és és 5-én a tó gazdáival, kezelőivel (Pro Szent Anna Egyesület) karöltve helyszíni méréseket, víz- és üledékmintavételeket végezték.
A festői szépségű környezetet, az ott zajló munkát, a növényállományok kiterjedtségét és állapotát drón- és víz alatti felvételekkel rögzítették. Emellett a tó élővilágának jellegzetes képviselőit is begyűjtötték, a zooplankton és zoobentosz mellett különböző méretű és korú ezüstkárászokból vettek izom- és béltartalom mintákat, de a tóba hulló és ott lassan lebomló avart és korhadó sás maradványokat is gyűjtöttek.
Mindezeket a megfelelő előkészítés, tartósítás, helyszínen történő lefagyasztást követően június 6-án a tihanyi laboratóriumunkba szállították, ahol azok specialisták kezébe kerültek, de jutott a mintákból az ELTE Mikrobiológiai Tanszékére és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is.
A tó limnológiai kutatásának keretében első ízben Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangi Mentő Közszolgálatától búvárok is részt vettek a mintavételekben. Segítségükkel vált lehetővé a tó legmélyebb pontjáról, hat méteres mélységből is érintetlen üledékmagok felszínre hozatala, amelyek már a mintavétel idején is nem várt felfedezéshez vezettek.
A tónak ebbe a mélységébe látható fény már nem jut le, csupán a közeli infravörös sugárzás. Ennek köszönhetően az üledék felszínén fél-egy centiméter vastagságú fonalas zöldbaktérium szőnyeg jött létre, amelynek további elemzése már megkezdődött.
A fent vázolt komplex kutatómunka mögött nincs önálló anyagi hátteret biztosító projekt, a sokoldalú fizikai, kémiai, izotóptechnikai, mikrobiológiai, molekuláris biológiai és fénymikroszkópos vizsgálatokat a BLKI, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei önkéntesen vállalták a saját kutatási témáik terhére, emellett a BLKI vezetése hozzájárult a szükséges műszeres háttér biztosításához a természetvédelem ügyének határon innen és túl is elkötelezve.
Hogy miért nagyon kártékony az ezüstkárász, arról EBBEN A CIKKBEN ÍRTUNK.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: BLKI)
