A Tisza Magyarország második legnagyobb vízhozamú folyója, térségét mégis súlyos vízhiány éri. Kiszáradó holtágak, fogyatkozó talajvízkészletek és egyre fokozódó aszály jellemzi vidékeit. Az elmúlt évtizedeken drasztikusan megváltozott folyó pedig ezen az állapoton nemhogy segíteni nem képes, sok helyen éppen ront rajta.
Az elmúlt hónapokban fokozatosan emelkedett az aszályindex a Dél-Alföldön: kevés a csapadék, ezzel együtt pedig csökken a talajvíz és a Tisza vízszintje is.
A vízkészletek hiányát a szezonális árvizek pótolhatnák, ezek azonban rendre elmaradnak, az utóbbi 10–12 évben gyakorlatilag nem volt olyan árvíz, ami az ártér egészét betakarta volna.
A Nem víznek való vidék című dokumentumsorozat csapata az Alsó-Tisza-vidékre látogatott, ahol Kiss Tímea független kutató segítségével mutatták be a térség problémáit – szemlézett a 24.hu.
A szakértő és a stáb tagjai a Szolnoktól délre fekvő Vezsenyen az alacsony vízállás miatt szinte a folyó kellős közepéig sétáltak be, ám a víz alig ért a bokájuk fölé.
A helyszínen azonban nemcsak az kevés víz a gond: a Tisza medre itt annyira bevágódott, vagyis mélyült, hogy a partél helyenként akár 5–6 méterre is lehet.
A mélyülés a 19. század végén elkezdett folyószabályozások eredménye, amelyek alig több mint 100 éve alatt drasztikusan megváltoztatták a Tiszát.
A folyó kanyarulatait elvágták, ezzel meggyorsult a folyása, ami a meder mélyülésével járt. Mindeközben a hordalékmérlege is megváltozott, vagyis az, mennyi anyagot mozgat meg a Tisza. Mára medréből több üledék távozik, mint amennyi érkezik, vagyis jelenleg is mélyül.
Ez vízkészleteink szempontjából kifejezetten nagy probléma. A mély mederből az árvíz nem, vagy csak nehezen tud kiönteni az árterekbe, ahol feltölthetné a talajvíz-készleteket, amelynek ráadásul a maradéka is belefolyik a Tiszába, ahogy a folyó egyre mélyül.
Vagyis nyáron, az úgynevezett kisvizes időszakban, amikor a csapadékból is hiány van, a mélyülő medrű Tisza „megcsapolja” a talajvizet, ezzel súlyosbítva az aszályt a környező területeken.
Az Akolszögi-holtágnál szintén nem rózsás a helyzet. Ez a hely a többi holtággal együtt a Tisza-vidék legfontosabb vizes előhelyei közé tartozik, sok állatfaj kizárólag ezek környezetében él meg. Ám a Tisza mélyülése miatt ide sem jut elegendő víz, a forgatás pillanatában annyira ki volt száradva, hogy csónakázni sem lehetett rajta. A csökkenő vízszintet a partokon elpusztult kagylók és haltetemek kupacai jelzik, amelyek az alacsonyvízállással járó oxigénhiánynak estek áldozatul.
Ezt a víz mesterséges pótlásával lehetne elkerülni, ami más holtágaknál, például a Mártélyi-holtágnál jól bevált. Itt a vízpótlás hatására látványosan magasabb a víz állása és jobb a minősége is, aminek pozitív hatása az élővilágon is látszik.
A vízpótlás előnyeit ugyanakkor nemcsak az állatok, hanem az emberek is élvezik. A holtág népszerű nyaralóhelyszín, amelyen strandot, üdülőtelepet és számos vendéglátóegység tudtak kialakítani, emellett ideális a csónakázáshoz is.
Szűkebb medrű lett és mélyebben folyik a Tisza. Részletek ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Nem víznek való vidék Youtube-képernyőfelvétel)
