Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata, amely megállapította, hogy lövedék végzett a fokozottan védett kis kárókatonákkal, amelyek tetemeit Tassnál találták meg.
Mint ismeretes, 2026. január 15-én öt, fokozottan védett kis kárókatona pusztulására derült fény a Tassi-zsilipnél. A körülmények alapján felmerült a természetkárosítás bűncselekményének gyanúja, amely miatt rendőrségi nyomozás indult, miközben több hatóság is vizsgálja az ügy részleteit.
Az állításokra a Horgász Egyesületek Fejér megyei Szövetsége (Hofesz) közleményben reagált. A szövetség határozottan visszautasította a természetkárosítás vádját, cáfolta, hogy halőrei érintettek lennének a fokozottan védett kis kárókatonák pusztulásában, és jogi lépéseket helyezett kilátásba az ügyben.
A Nébih a Pecaverzum sajtómegkeresésére adott első válaszában közölte, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) illetékes természetvédelmi őre január 15-én munkavégzése során talált rá öt, fokozottan védett kis kárókatona tetemére a Ráckevei-Dunán, a Tassi-zsilipnél.
Tájékoztatásukban megerősítették, hogy a helyszínen észlelt nyomok alapján felmerült a természetkárosítás bűncselekményének gyanúja, ezért a természetvédelmi őr értesítette a rendőrséget.
A helyszínelés során a tetemeket begyűjtötték, majd vizsgálat céljából a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították. A Nébih január 27-i közlése szerint a kis kárókatona-tetemek laboratóriumi vizsgálata lezárult.
„A Nébih laboratóriumába érkezett, Tassról származó kis kárókatona-tetemek vizsgálatával lövedék okozta vérzéssel kísért traumás elváltozásokat és következményesen a vérkeringés heveny összeomlását diagnosztizálta a hivatal” – írták honlapunknak küldött második közleményükben.
A KNPI szintén válaszolt a Pecaverzum megkeresésére. Új információként közölték, hogy a kis kárókatona-tetemek vizsgálatát nemcsak a Nébih laboratóriumában végezték, hanem a Fővárosi Állat- és Növénykertben is zajlottak elemzéseket.
Az ügy kapcsán korábban Pfeifer Rikárd, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője nyilvános nyomravezetői díjalapot hozott létre. A bizonyítottan előkerült öt, fokozottan védett kis kárókatona egyedenkénti, 100 ezer forintos természetvédelmi értékére tekintettel félmillió forinttal indította el az alapot, amely további felajánlásokkal növekedhet.
A nyomravezetői díjalap célja az, hogy olyan információk kerüljenek a rendőrség birtokába, amelyek érdemben segítik az elkövető vagy elkövetők azonosítását.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szendőfi Balázs FB-oldala)
