Ahogy azt előre lehetett tudni, elérte a tömeges halpusztulást okozó parajdi sószennyezés a Maros-folyó magyar szakaszát. A víz már habzik, a vízügyi szakemberek mérései azonban még határérték alattiak. Romániában továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció a Korond-patakban, a Kis-Küküllőben, a Nagy-Küküllőben és a Marosban is.
A május végén bekövetkezett parajdi bányaelöntés következményeképpen a környékbeli vízfolyásokba rendkívül magas fajlagos sótartalmú víz került, amelyek természetes lefolyása a Marost is érinti, így az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig), a Csongrád-Csanád Vármegyei Halászati Felügyelőség és a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) is tájékoztatást kért a román féltől a kialakult helyzetről – számolt be közleménybe utóbbi szervezet.
A román környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium részletes információkat adott át az Ativizignek a mért szennyezettségről és a környezeti károk mérséklésére hozott intézkedésekről is.
Ezek alapján a Marosba torkolló három kisebb vízfolyásnál víztározókban betárolt, szennyezésmentes vízzel hígítják az érkező rossz minőségű vizet, majd a Maros alsó szakaszán is hasonló intézkedést kezdtek el.
A romániai Maros szakaszán kedvezőtlen környezeti hatások, halpusztulás nem volt észlelhető.
Az előrejelzések szerint a szennyezőcsóva június 13-án, péntek este érte el a magyarországi szakaszt, ahol az Ativizig szakemberei helyszíni, akkreditált méréseket végeznek több vízkivételi ponton, egyelőre a mért értékek határérték alattiak.
A HECSMSZ halőrei is fokozottan jelen vannak az érintett folyószakaszon, egyelőre annyit tapasztaltak, hogy a víz a szokottnál kicsit habosabb, egyéb jeleit a szennyezésnek nem észlelték.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, akit a Maszol idézett.
A tárcavezető elmondta, a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről.
Az Agerpresre hivatkozva azt írták, Mircea Fechet hangsúlyozta, nem húzódhat el sokáig a jelenlegi helyzet, amelyben mintegy 40 ezer ember kénytelen nélkülözni a vezetékes vizet.
Mircea Fechet azt is elmondta, jelenleg a Korond-patak vizének sótartalma 1400 mg/liter, a Kis-Küküllőé pedig 1700 mg/liter, azaz tízszerese a víztisztító állomások kezelési kapacitásának.
A miniszter szerint három alternatívát készülnek megvitatni a hatóságokkal: az egyik a víz sótalanításának lehetősége, a másik mélyfúrású kutak mielőbbi kialakítása a vízhiány kompenzálására, a harmadik pedig egy alternatív vízellátási forrás kialakítása a Marosból az ehhez hasonló esetekre, amikor a Kis-Küküllőből nem oldható meg a vízellátás.
Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig kell még az embereknek nélkülözniük az ivóvizet, Fechet azt válaszolta, hogy ha kedvező marad az időjárás, és sikerül elhelyezni a Korond-patak ideiglenes elterelésére szolgáló csöveket, vélhetően nem lesznek ilyen problémák a jövőben. A tárcavezető hozzátette azonban, hogy ez a megoldás csak ideiglenes, hosszú távon csak a teljes mederelterelés jelenthet megoldást a problémára.
A miniszter beszámolt arról is, hogy szombattól négy nagy kapacitású szivattyút állítanak működésbe, amelyek segítségével másodpercenként 200 literrel tudják csökkenteni a Korond-patak hozamát. Az intézkedéstől az ökoszisztémára gyakorolt hatás enyhítését remélik.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: HECSMSZ)
