A vándorló halak legnagyobb ellenségei a folyókon épített duzzasztók. Szakemberek most azon dolgoznak, hogy újra átjárható legyen a romániai Vaskapu. Az átkelési megoldások változatait nemrég mutatták be.
A tok az egyik legrégebbi dunai hal, legnagyobb faja a viza régebben ezen a szakaszon is élt, nyolc méteresre is megnőtt és akár 120 évig is élt. Élete nagy részét a Fekete-tengeren tölti, de akár több ezer kilométerre is feljön(ne) a Dunán. Két nagy akadály gátolja őket ebben: a Vaskapu és a bősi erőmű.
A Duna Stratégia és a LIFE Living Rivers projekt a szlovák elnökség nemrégiben nemzetközi munkatalálkozót szervezett a vándorlási korlátaikról és élőhelyeinek helyreállításáról – olvasható a Sporthorgász Egyesületek Győr Moson Sopron Megyei Szövetségének közleményében.
Magyarországról Pannonhalmi Miklós győri szakértő tartott előadást. A LIFE Living Rivers projekt műszaki mérnökökből, biológusokból és ökológusokból álló munkacsoportja a bősi vízerőművön való átkelésére vonatkozó javaslatokon dolgozik.
Készülnek a halak élőhelyállapotának helyreállítására, valamint az őshonos halfajok populációinak és természetes szaporodásuk megerősítésére irányuló intézkedések. Emellett a Vaskapun való átkelési megoldások változatait mutatták be a We Pass projekt szakemberei.
Az 1972-re megépült Vaskapu-erőmű 33 méterrel (egy tízemeletes panelház magasságával) megemelte a Duna vízszintjét ott, ahol a folyam kilép a Kárpát-medencéből, és áttöri a Déli-Kárpátok ormait. Ezt a hatalmas mesterséges szintkülönbséget semmilyen hal nem tudja leküzdeni, így az óriás testű tokfélék mindörökre a Fekete-tengerben és az Al-Dunán rekedtek, nem tudnak többé felúszni szaporodni a Szigetközbe – írta a duzzasztók negatív hatásait bemutató cikkében Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Wikipedia)
