2022. január 18. kedd | Piroska
Aktuális

Megoldhatatlannak tűnik a balatoni kárókatona-helyzet

Megoldhatatlannak tűnik a balatoni kárókatona-helyzet

Terjedelmes cikk jelent meg Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztosa klaviatúrájából. Azt írja, jelen pillanatban megoldhatatlannak tűnő problémakör a nagy kárókatonák kártétele elleni küzdelem. Több, gyérítésre irányuló kérelmük elutasítást kap. Ennek ellenére tavaly több mint 2000 egyedet lőttek ki. Szári Zsolt sorait – amelyek a balatonihal.hu-n jelentek meg – tartalmi változtatás nélkül közöljük.

Társaságunk számára az egyik legnagyobb, jelen pillanatban megoldhatatlannak tűnő problémakör a nagy kárókatonák kártétele elleni küzdelem. Ez a madár mind a tógazdasági haltermelésben, mind a Balaton halállományában nagy, immár nem is csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is beavatkozást igénylő károkat okoz. A károk mérséklése persze legyen a gazdálkodó feladata: a kapott engedélyek alapján gyérítse a kárókatonákat, biztosítson hozzá képzett és engedélyes munkaerőforrást, és oldja meg a finanszírozást. Ráadásul oldja meg a kárókatonák másodlagos károkozati anomáliáit is, ellenkező esetben ő, a gazdálkodó lesz a nemtörődömség, gondatlan gazda jelzőjével illetve…

Az általános helyzetképet ebben a tavalyi cikkünkben részletesen bemutattuk. Jelenleg is rendelkezünk kárókatona gyérítési engedéllyel és rendszeresen vadásszuk is őket tógazdaságainkban (Irmapuszta, Buzsák, Öreglak, Varászló, Mórichely), a Keleti-Bozót-csatornán, a Nyugati-övcsatornán, valamint a Balatonon az alsóörsi és a tihanyi éjszakázó helyeken. De amint azt korábban megjegyeztük, az engedélyezett helyszínek számát elégtelennek tartottuk, ezért az idei téli gyérítési időszak kezdetén kérelmeket nyújtottunk be azok bővítésére.

A tógazdasági területeinken történő gyérítés nélkül – a közeli kis-balatoni valamint fehérvízi populációk állandó jelenléte, illetve az őszi vonuló kárókatonák nagy száma miatt – legszerencsésebb esetben is csak komoly veszteséget elkönyvelve lehetne halat termelni, de inkább sehogy se! Ma bizonyos helyeken létesült tógazdaságok alapvető termelési nehézségeit nem az időjárási tényezők kedvezőtlen alakulása, vagy nagy gazdasági károkat előidéző halbetegségek okozzák, hanem a kárókatonák rendszeres jelenléte!

Nem véletlenül áldozunk sok emberi- és anyagi forrást a feladatra függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági növénytermesztésben általánosan elfogadott vadkárt senki sem fizeti meg számunkra. Sem a vadgazdálkodásra jogosult (hiszen nem vadászható vadfajról van szó), sem a természetvédelem. A feladatot azonban el kell végezni, a halastavakra látogató kárókatonákat folyamatosan mozgatni, riasztani kell.

Az elmúlt esztendőben a fonyódi tógazdaságban 240 db, öreglaki tógazdaságban 118 db, Buzsákon 370 db, Mórichelyen 250 db, Balatonlelle-Irmapusztán 385 db, míg Varászlón 480 db nagy kárókatona került elejtésre. Ez mindösszesen 1843 db madár, a terítéket részben a hazai populáció egyedei, részben pedig a Baltikum felől vándorló kárókatonák alkotják. Ehhez jön még hozzá a balatoni elejtés 210 darabbal, azaz Társaságunknak mindösszesen az elmúlt év során 2053 db kárókatonát sikerült elejtenie.     

 

A Balaton partmenti éjszakázóhelyeire kapott gyérítési engedély alapján a vadászat kivitelezése – érthetően – szigorú előírások szerint zajlik. A vadászat megkezdésekor a helyi vadászatra jogosult képviselője jelen van, a természetvédelem képviselője pedig a vadászat ideje alatt végig jelen lehet. Csak és kizárólag az engedélyben meghatározott személyek vehetnek részt a gyérítésben! A legnagyobb probléma azonban az, hogy a gyérítés kezdeti napján elért elejtési számokat soha többet nem lehet abban a szezonban elérni a madarak nagyfokú intelligenciája miatt. Az első vadászati nap után a kolónia „kitanulja”, hogy a mozgás és a vele járó durranás  veszélyes, és aznap este lővilágban nem érkezik meg a beszállóhelyére, helyette a vízen várakozik. Ezért van az, hogy a két éjszakázó helyen a madarak nagy létszáma ellenére is csak igen gyér kilövési számokat tudunk produkálni.

Sajnálattal kellett megtapasztalnunk, hogy a nagy kárókatona okozta egyre nyilvánvalóbb és szembetűnőbb kártétele ellenére az illetékes természetvédelmi hatóság nagyon szigorú feltételekhez kötötte újabb gyérítési helyszíneken való fellépésünket. Két újonnan kérvényezett helyszín esetében (a balatonöszödi kormányüdülő mólója, illetve a fonyódi, építés alatt álló kikötő külső hullámtörő mólója) mindösszesen a napnyugta előtti 30 percre kaptunk gyérítési engedélyt. Mivel ezek a helyszínek nem éjszakázó, hanem kizárólag nappali pihenőhelyek, így itt eredményes gyérítést nem tudunk elérni.

Kérelmeztük, hogy a nyílt vízen halászó csapatokat motorcsónakról gyéríthessük. Kérelmünk teljes elutasításba ütközött. A megfogalmazott indoklást szó szerint idézzük:

„A terület a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete értelmében HUBF 30002 számon "Balaton" néven (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi területként) Natura 2000 besorolásban van, valamint a 119/2011. (XII. 15.) VM rendelet értelmében "a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe" is tartozik (ún. Ramsari terület). A kérelmezett tevékenység Igazgatóságunk szakmai véleménye szerint az itt vonuló, telelő több tízezer az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős, védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő madárfaj jelentős zavarása nélkül nem valósítható meg. Ezért a kérelmezett tevékenységet nem tartja a természetvédelem érdekeivel összeegyeztethetőnek és ezért természetvédelmi kezelőként nem támogatja!”

A kárókatonák kártétele nem csak abban a tételben nyilvánul meg, ami ténylegesen lecsúszik a torkukon. A halak egy részét hegyes és éles csőrükkel megsebzik, a nyílt sebek táptalajt nyújtanak a kórokozóknak, a hal egészségi állapota leromlik, rosszabb esetben elpusztul. A csoportos vadászatuk során roppant intelligens manőverekkel terelik a hideg vízben összeállt „vermelő” halcsapatokat. Ez azért is probléma, mert a mozgásra, összezsúfolásra kényszerített halállomány saját magát is akár végzetes helyzetbe hozhatja, ráadásul rendellenes összetömörülésükkel a víz felsőbb rétegébe kényszerült egyedek megfázhatnak, felesleges energiát pazarolnak, ami későbbi egészségügyi problémákat okoz. Az elmúlt teleken többször is előfordult, hogy egy-egy balatoni kikötőmedencében olyan mennyiségű hal zsúfolódott össze a kárókatonák terelései nyomán, hogy saját maguknak okoztak oxigénhiányt. A kisebb mennyiségű elhullások mellett kiemelendő egy korábbi balatonboglári eset, majd pedig épp az elmúlt vasárnap (01.08-án) történt ismét hasonló probléma a fonyódi kikötőben. 

(A cikk szerzője: Szári Zsolt, a BHNp Zrt. vezérigazgatója, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztosa)  

72 kárókatonát lőttek ki a halőrök Csongrád-Csanád megyében. Részletek ITT!

Engedély nélkül került fel a netre Szendőfi Balázs kárókatonákról szóló legújabb filmje. Részletek KATTINTS IDE!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotók: BHNp Zrt.)