A szabadidős horgászok ökológiai ismereteinek és természetről alkotott benyomásainak értéke, konzervációbiológiai relevanciája az elmúlt évtizedekben került előtérbe. Bár a regisztrált horgászok száma Magyarországon kevesebb mint 5 év alatt megduplázódott, és 2024 májusára meghaladta az 1 milliót, ökológiai ismereteikről hazai viszonylatban még mindig kevés ismerettel rendelkezünk – olvasható a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont közleményében.
A recens tanulmányok alapján megfigyeléseik között szerepelhetnek különböző idegenhonos élőlények is, melyek nem csak az adventív halakat érinthetik, így a nemzetközi szakirodalom néhány tanulmánya alapján a horgászok különösen fontosak lehetnek a vizeket érintő inváziók megfigyelésében, akár egyes okainak feltárásában.
Februárban jelent meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetésével a témában egy tanulmány az Aquatic Conservation: Marine and Freshwater Ecosystems nevű nemzetközi folyóiratban. A kutatás során magyar szabadidős horgászok termálvizes és nem termálvizes élőhelyekhez köthető idegenhonos növényekkel kapcsolatos ökológiai tudását, és vonatkozó percepcióit igyekeztek a szakemberek alaposabban megismerni.
Annak érdekében, hogy a kutatók többet tudjanak meg a horgászok idegenhonos növényfajokkal kapcsolatos ismereteiről és benyomásairól, 2021 decembere és 2023 májusa között 72 helyszíni interjút készítettek négy rendszeresen horgászott magyarországi édesvízi víztestnél: a Hévízi kifolyónál, valamint a Fényes-, a Balaton- és a Velencei-tavaknál, melyek közül kettő termálvizes, kettő pedig nem termálvizes élőhelyet képviselt.
Az interjúk során 12, főként termálvizes élőhelyeken előforduló idegenhonos növényfaj fényképét mutatták meg a horgászoknak, és igyekeztek tájékozódni arról, mely növényeket ismerik (névvel, vagy név nélkül), és melyeket nem ismerik. A beszélgetések közben rögzítették továbbá az inváziós növények különböző hatásaival kapcsolatos egyes benyomásaikat, elképzeléseiket is.
Összességében a legtöbb horgász nem tudta megnevezni a bemutatott fajok mindegyikét, de a válaszadók legalább fele négy fajt magabiztosan be tudott azonosítani, illetve a termálvizes élőhelyeken rendszeresen horgászók több inváziós növényt tudtak helyesen azonosítani névvel vagy név nélkül.
„Korábban már őshonos növények kapcsán bebizonyosodott, hogy tudományos szempontból annak is van értéke, ha egy horgász ugyan név nélkül, de a feltett kontrollkérdések alapján mégis magabiztosan be tud azonosítani egy fajt. Ilyenkor az önkénytelen megfigyelései alapján akár a közelrokon fajoktól is el tudja különíteni, esetleg pontos lelőhelyet, vagy egyéb ökológiai jellemzőket tud mesélni a kutatónak róluk. A frissen megjelent közlemény ezt idegenhonos növények esetében is megerősíti, illetve egyben felhívja arra is a figyelmet, hogy a horgászok tudása és megfigyelései sokkal szerteágazóbbak lehetnek, mint azt korábban gondoltuk volna” – összegezte Löki Viktor.
A 72 megkérdezett horgász közül tizenhatan akvarisztikával is foglalkoztak, közülük pedig ketten bevallották, hogy egy korábban akváriumban tartott növényfajt (kagylótutaj [Pistia stratiotes]) és egy halfajt (aranyhal [Carassius auratus]) korábban szándékosan visszaengedtek a természetbe.
A kutatás így összességében hangsúlyozta a horgászok idegenhonos élőlényekkel kapcsolatos megfigyeléseinek fontosságát, de adataik alapján úgy tűnik, a horgászok elő is segíthetik a vizekben történő idegenhonos élőlények terjedését, különösen, ha horgászat mellett akvaristák is.
Löki Viktor szerint a 72 megkérdezett horgászból kettő ugyan elsőre kevésnek tűnhet, ám az invázióbiológiában sajnos ismert, hogy a környezeti tényezők megfelelő együttállása esetén az ilyen pontszerű visszatelepítési események is hordozhatnak magukban kockázatot, mert – mint hangsúlyozta az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa – lokális vagy akár regionális inváziós események gócpontjai lehetnek.
„Fontos ezért megjegyezni, hogy ugyan a horgászok környezettudatossága folyamatosan növekszik, de a jövőben hangsúlyt kell fektetni a horgászok számára olyan környezeti nevelési sarokpontok megfogalmazására is, melyek az idegenhonos halak mellett azokat az egyéb idegenhonos élőlényeket is érintik, melyekkel a horgászok vízparti tevékenységeik során kapcsolatba kerülhetnek” – fogalmazott Löki Viktor.
Mindemellett a kutatók úgy vélik, alapos megfigyeléseiknek köszönhetően a horgászok partnerek lehetnek akár az édesvízi élőhelyeket érintő idegenhonos élőlények korai észlelésében is, mielőtt az adott élőlény nagymértékű terjeszkedése, a tényleges biológiai invázió bekövetkezik.
A teljes angol nyelvű tanulmány szabadon hozzáférhető ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
